Több görög lap is beszámolt arról, hogy a pénzügyminiszter szocialista képviselők előtt vázolva az adósságválság kimenetelét, három lehetséges forgatókönyvet tartott valószínűnek. Az egyik, hogy Görögország megkapja az idén júliusban az uniós csúcstalálkozón kilátásba helyezett újabb hitelt.

A másik, hogy Görögország nem tud megállapodni a nemzetközi hitelezőkkel a még tavaly kapott 110 milliárd eurós hitel újabb részletének folyósításáról, s akkor az ország nagyjából október közepén kifut a pénzből és gyakorlatilag fizetésképtelenné válik.

A harmadik variáció, hogy egy szabályos átütemezés keretében a hitelezők egyszerűen leírják az ország adósságának felét.

A görög kormány egyik szóvivője cáfolta a lapértesüléseket, mondván: Görögország tartja magát ahhoz a megállapodáshoz, ami az Európai Unió júliusi csúcstalálkozóján született egy újabb mentőcsomagról.

Az EKB Kormányzótanácsának tagja, a holland központi bank elnöke sem zárta ki a görög államcsőd lehetőségét egy holland lapnak adott interjúban. Klaas Knot is úgy fogalmazott, hogy a fizetésképtelenség az "egyik lehetséges forgatókönyv". "Nem mondanám, hogy Görögország nem mehet csődbe" - fejtette ki Knot. A kijelentés azért szokatlan, mert az EKB egyik vezetőjétől jön, holott az EKB ellenzi az államcsődöt, mondván: Görögországnak tartania kell magát a mentőcsomag feltételeihez.