A JP Morgan bankcsoport az idei negyedik negyedévre és 2012-re összeállított átfogó prognózisában 2012 egészére 1,2 százalékos növekedést valószínűsít az Egyesült Államokban az idei évre várt 1,4 százalék és a tavalyi 3,0 százalék után. A ház ugyanakkor 40 százalékosra teszi annak az esélyét, hogy 2012-ben lesz egy újabb recessziós időszak az amerikai gazdaságban.

A JP Morgan londoni elemzői szerint az euróövezetben már az idei negyedik negyedévben elkezdődik a recesszió. A cég arra számít, hogy a valutauniós gazdaság teljesítménye három negyedéven keresztül csökken, és ebben az időszakban összesen 1 százalékkal esik vissza az euróövezeti GDP-érték. Más nagy londoni házak is újabb recessziót jósolnak az euróövezetben az eszkalálódó adósságválság miatt.

A Capital Economics - az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-befektetési elemző és tanácsadó csoport - minap összeállított új előrejelzésében 0,5 százalékos GDP-csökkenésre módosította az euróövezetre adott, 2012 egészére szóló prognózisát. A ház korábban 0,5 százalékos átlagos növekedést valószínűsített jövőre a valutaunióban.

A Capital Economics szerint 2013 egészében még mélyebb, 1 százalékos visszaesés várható az euróövezetben a cég által eddig várt stagnálás helyett, vagyis a ház londoni elemzői most már arra számítanak, hogy a valutaunió a következő két teljes évet recesszióban tölti.

Csütörtöki elemzésében a JP Morgan megállapítja, hogy a fejlett ipari térség költségvetési és adóssághelyzete "sokkal rosszabb", mint a felzárkózó országoké, amiből az következik, hogy a fejlett piaci országcsoportban elhúzódó költségvetési konszolidációs folyamat várható, és ez a következő két évben jó eséllyel visszafogja e térség gazdasági teljesítményét.

A cég londoni szakelemzői a fejlett ipari térségben átlagosan 0,9 százalékos, a felzárkózó országcsoportban 5,2 százalékos gazdasági növekedést várnak 2012 egészében. A JP Morgan előrejelzése szerint a súlyos költségvetési és adósságválságtól szenvedő Görögországban - amelynek GDP-értéke eddig összesen 12 százalékkal zuhant - még további csaknem 10 százalékos visszaesés várható. 

Más citybeli elemzőházak szerint a görög euróövezeti tagság fenntartásához szükséges gazdasági áldozatvállalásra a görög lakosság valószínűleg nem lesz hajlandó.

A Centre for Economics and Business Research (CEBR) legújabb helyzetértékelésében kimutatta, hogy az egységnyi termékértékre jutó munkaköltség - az elsődleges versenyképességi mutató - Görögországban 36 százalékkal emelkedett a 2000 óta eltelt tíz évben, Németországban azonban mindössze 6 százalékkal. 

Írországban 2000 és 2008 között ez a versenyképességi jelzőszám 33 százalékkal emelkedett ugyan, 2009-ben és 2010-ben azonban egyaránt 5-5 százalékkal zuhant a bércsökkentések miatt. Ennek következménye mély recesszió lett, ám az ír gazdaságnak "ad valamelyes reményt" az erős ír exportszektor.

A CEBR szerint mindazonáltal Görögországnak nincs meg ez az előnye: a görög export az éves GDP-értéknek mindössze a 22 százaléka. A cég londoni elemzőinek számításai szerint ahhoz, hogy a görög munkaköltség-mutató eddigi emelkedése a 2000 óta eltelt időszak EU-átlagára csökkenjen vissza, az írországihoz hasonló mértékű, de négy-öt évig tartó meredek bércsökkentésre lenne szükség. Ez azonban azt jelentené, hogy a már recesszióban lévő Görögországban legalább hat egymást követő évben csökkenne az életszínvonal.

A CEBR elemzői szerint könnyen meglehet, hogy az ilyen mértékű gazdasági szenvedést a görög lakosság elviselhetetlennek találja, és inkább egy rövidebb, jóllehet még fájdalmasabb "kiigazítást" választ, azt, hogy   távozik az euróövezetből.