Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Az utóbbi években gyökeresen átalakult a magyar vendéglátás térképe: miközben az éttermek, bárok és szórakozóhelyek száma látványosan csökkent, a még működő egységek is egyre nehezebb gazdasági környezetben próbálnak túlélni. Budapesten a helyek negyede, több mint 1700 vendéglátóhely tűnt el az elmúlt tíz évben, de az országos adatok sem adnak okot derűlátásra: ma mintegy 13 ezerrel kevesebb étterem, kávézó és bár működik, mint egy évtizede, ami 27 százalékos csökkenést jelent – írja a G7 az összeállításában.
Az elmúlt hónapokban több ikonikus hely is bezárta kapuit: megszűnt a budapesti Mika Tivadar kert, a Bálna terasz vagy a Nemo, de bezárt például egy jól menő halászcsárda Szeged mellett is, ahogy a gyulai Várkert bisztró, a tokaji Labor.
A vendéglátóipart egyszerre sújtja a visszaeső kereslet és a növekvő kiadások – írja a lap. A vendégek kevesebbet járnak étterembe, és ott is kevesebbet költenek (például egy fogással kevesebbet rendelnek, vagy olcsóbb bort választanak) – ez különösen fájdalmas a prémium kategóriás helyek számára. Az egyik Michelin-ajánlású étterem, a Laurel például tavaly zárt be, noha korábban többször is az ország egyik legjobbjaként tartották számon. Egy másik csúcséttermet másfél milliárd forintért hirdetnek – vevő azonban nemigen akad.
Közben a kiadások meredeken emelkedtek. A villanyszámla sok helyen az ötszörösére nőtt, a bérelt üzlethelyiségek díja is folyamatosan emelkedik. A munkabérek látványosan nőttek: a vendéglátásban dolgozók nettó átlagbére három év alatt a duplájára, 319 ezer forintra nőtt. A jó szakácsot sok helyen (főleg a Balatonon) már csak milliós havi fizetésért lehet megtartani, és az alkalmi beugrásért is valahol már napi 35 ezer forintot kínálnak. Februártól az egyszerűsített foglalkoztatás közterhei is drasztikusan, 63 százalékkal emelkedtek, ami különösen a szezonális munkaerőt foglalkoztató egységeket sújtja, ezenkívül rengeteg adót is kell fizetniük, amit sokan már egyszerűen nem bírnak.
A főváros mellett a vidéki vendéglátás is szenved: Békés megyében például a 2013-as 1200 helyből már csak 442 maradt. De a visszaesés Baranya, Tolna, Vas vagy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is 20-30 százalékos. A szórakozóhelyek száma Budapesten tíz év alatt ezerrel csökkent.
