Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Csehországban – ahol a gazdaság több mint 70 százalékát teszi ki a feldolgozóiparra alapozott export – az ágazat BMI-je szeptemberben 52,3 pont volt, ami ugyan a legmagasabb érték az egész Európai Unióban, de a legrosszabb adat 2009 decembere óta, és csökkenés az előző havi 52,9 ponthoz képest. A lengyel BMI szeptemberben 50,2 pont volt, ami 23 hónapja a legalacsonyabb érték. Augusztusban még 51,8 ponton állt a londoni Markit gazdaságkutató cég által számolt mutató.
Magyarországon a – cseh- és a lengyelországitól eltérő módszertannal kalkulált – BMI szeptemberben 50,8 pont volt, némileg emelkedett augusztushoz képest, de így is igen közel van a feldolgozóipari aktivitás növekedését a csökkenéstől elválasztó 50 pontos határhoz.
"Úgy tűnik, az egész régióban stagnált az ágazat, ami nem meglepetés, tekintve a lassulást jelző német adatokat. A nagy kérdés az, hogy mi lesz a folytatás, hogy átmeneti megtorpanást mutatnak-e a számok vagy a lejtőn lefelé tett első lépést? Szerintünk inkább az utóbbiról lehet szó" – mondta Neil Sharing, a Capital Economics elemzője, aki úgy véli, igen aggasztó, hogy a régió külső környezetében kedvezőtlen tendenciák mutatkoznak, mert "a hazai terepen nincs igazán mozgástér gazdaságösztönző intézkedésekhez".
A Markit adatai szerint a cseh, lengyel és magyar feldolgozóipar számára kulcsfontosságú euróövezetben szeptemberben már második hónapja csökkent az ágazat teljesítménye, a BMI az augusztusi 49,0 pontról 48,5 pontra esett. A vezető gazdaságok közül csak a feltörekvő európai térség első számú partnerénél, Németországban jelzett bővülést a mutató, de az 50,3 pontos érték kétéves mélypontot jelent.
Stiller Ákos
A külső környezet romlása lanyha belső kereslettel jár együtt a térségben, a nemzeti valuták gyengülése és az euróövezeti államadósság-válság átterjedésének veszélye pedig megakadályozza, hogy a jegybankok kamatcsökkentéssel reagáljanak, elemzők így arra számítanak, hogy a hazai össztermék (GDP) növekedési üteme lassul az év hátralévő részében.
A legutóbbi, második negyedévi adatok szerint Lengyelországban 4,3 százalékkal nőtt a GDP éves összevetésben, Csehországban 2,2 százalékos volt a növekedés, míg a magyar GDP 1,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. "Az 50 pont körüli értékek Lengyelországban és Németországban azt mutatják, hogy a gazdaság a recesszió határán van, a külgazdasági folyamatoktól függő Csehország pedig nem tarthatja magát sokáig" – mondta David Marek, a prágai Patria Finance vezető elemzője.
