Uniszex biztosítások

A nők közül a Halak és a Bika, a férfiak között pedig a Szűz és az Oroszlán jegyében születettek a leghalandóbbak. 30 és 60 éves kor között, amikor a legtöbben kötnek biztosítást, a férfiak várható hátralévő élettartama jelentősen elmarad a nőkétől – tette közzé a nemzetközi nőnapra időzített tájékoztatójában az Aegon Biztosítási Zrt. Arról egyelőre nem tudni, hogy bármely biztosító az ügyfél csillagjegyétől függően állapítaná meg a díjait, a kuncsaft neme viszont, amióta biztosítás létezik, meghatározó a kalkulációkban. Legalábbis ha élet-, betegség- vagy járadékbiztosításról van szó, mivel azokban kardinális tényező a nők várhatóan hosszabb élettartama. Ennek az évszázados gyakorlatnak vetett véget az Európai Bíróság (EB) március elsejei döntése, amely szerint 2012. december 21-e után a biztosítók nem vehetik figyelembe díjaikban a kliensek nemét.

Végel Dániel

 Az EB egy 2004-ben született, a nők és a férfiak számára egyenlő bánásmódról szóló közösségi irányelvnek – az úgynevezett gender direktívának – az egyik cikkelyét helyezte hatályon kívül, amely megengedte az unióban dolgozó biztosítóknak, hogy árazásukban különbséget tegyenek férfiak és nők között. Ez ügyben csupán annyi kötelezettségük volt a társaságoknak, hogy nyilvánosságra hozzák és ötévente felülvizsgálják azokat a statisztikai adatokat, módszereket, amelyekkel igazolták e megkülönböztetést.

„Biztosításmatematikai szempontból kezelhetetlen az EB döntése” – szögezte le a HVG-nek Paál Zoltán, a Magyar Biztosítók Szövetsége életbiztosítási tagozatának elnöke. Szerinte nonszensz, hogy azonos feltételek esetén egy középkorú nő életbiztosítása ugyanannyiba kerüljön, mint egy hasonló korú férfié. Ma egy 40 éves nő még feleannyit sem fizet egy kockázati életbiztosításért, mint egy ugyanolyan egészségi állapotú, ugyanannyi idős férfi. A bírósági verdikt nyomán akár 40 százalékkal is emelkedhet a nők életbiztosítási díja, ám ez nem jelenti azt, hogy a férfiaké ugyanennyivel alacsonyabb lesz – tette hozzá Paál. Átlagosan áremelkedésre számít Oláh Attila, az ING Biztosító Zrt. szakértője is. „A bírósági döntés a magánbiztosítási konstrukciók lényegét öli ki, ahol úgy épül fel az önkéntes veszélyközösség, hogy mindenki a saját kockázatosságának megfelelő áron száll be” – magyarázta. Az életbiztosítást kötők költségeit kiszámíthatatlanná teheti az is, ha az új árszabásban még bizonytalan biztosítók a jövőben csak úgy mernek velük szerződni, ha ajánlatukat a friss tapasztalatok alapján 1–3 évente módosítgathatják.

A diszkriminációt megszüntetni hivatott EB-döntés miatt paradox módon többnyire rosszabb helyzetbe kerülő nőknek attól függően kell majd mélyebben a zsebükbe nyúlniuk, hogy milyen kockázatok ellen szeretnék védeni magukat. A Magyarországon meglehetősen ritka járadékbiztosítás esetén például várhatóan jól járnak, hiszen eddig azon az alapon fizettek többet a férfiaknál, hogy valószínűleg hosszabb ideig részesülhetnek a járadékban. A nőknek általában többe kerül a baleset-biztosítás is, mert őket a statisztikák szerint – a férfiakat jellemző extrém eseteket kivéve – több súlyos, halálos baleset éri. És bár a hölgyek jellemzően kevesebbet fizetnek az egészségbiztosításokért, akadnak olyan, speciálisan őket sújtó betegségek (például a mellrák), amelyek miatt bizonyos életkorban most az ő biztosításuk a drágább – hangsúlyozta Rácz István, a Biztosítás.hu Kft. ügyvezetője.

Már a gender direktíva jegyében, 2008-ban a Generali Biztosító Zrt. uniszexre árazta át Testőr nevezetű terméke egészségbiztosítási részét, és a korábbinál alacsonyabb átlagdíjat hozott ki, ám ez egyedi eset – mondta a HVG-nek Schaub Erika, a társaság üzletágvezetője.

Vezetési stílusuk eltérései miatt korábban a gépjármű-biztosítások díjaiban is megkülönböztették a férfiakat és a nőket, de ezt direkt módon ma már csak az Union Biztosító Zrt. teszi meg. Közvetve viszont mások is, hiszen a legtöbb biztosító árkedvezményt ad a kisgyerekes női sofőröknek, úgy kalkulálva, hogy óvatosabbak a férfiaknál.

Egyelőre beláthatatlan, hogyan reagálnak az ügyfelek a biztosítási díjaknak az EB döntése nyomán várható átrendeződésére. Hanák Gábor, a KPMG szakértője attól tart, hogy az alacsonyabb kockázatú nők kevesebb biztosítást vásárolnak majd, aránytalannak tartva a magasabb árakat. A biztosítottak átlagos rizikójának emelkedése pedig további árfelhajtó tényező lehet. Az új típusú kockázatkezelés okozta nehézségekből akár előre is menekülhetnek a biztosítók – vázolt fel egy pozitív forgatókönyvet Oláh Attila –, ha vonzóbb, rugalmasabb ajánlatokkal rukkolnak elő, hogy a magasabb tarifák mellett is megtartsák ügyfeleiket.

Az igazán fogós kérdés azonban az, amire az EB semmiféle iránymutatást nem adott: vajon az uniszex árazás csak a 2012. december 21-e után, vagy az azt megelőzően kötött szerződésekre is vonatkozik-e? Ha abból indulunk ki, hogy a bíróság a nemek közötti diszkrimináció lehetőségét iktatta ki, akkor az utóbbi variáció lenne a logikus. Ez azonban szinte megoldhatatlan helyzetbe hozhatja a biztosítókat, hiszen csak a magyar piacon milliónyi szerződést kellene menet közben, az ügyfelek jelentős része számára hátrányosan átárazniuk, ami jogviták özönét zúdítaná rájuk. Nem biztos ugyanis, hogy az érintettek vállalnák a megemelt díjakat a szerződés hátralévő, akár évtizedes hosszára.

Az Európai Bíróság azonban hagyott egy kiskaput a dilemma feloldására: mivel egy az egyben eltörölte az ominózus cikkelyt, lehetőség van arra, hogy az európai törvényhozók alkossanak helyette egy új, a részleteket pontosan szabályozó cikkelyt – véli a KPMG szakértője. Az viszont továbbra is aggályos, hogy valamely európai civil jogvédő szervezet nem indít-e újabb pert például a kor szerinti megkülönböztetés ellen. Paál Zoltán erről sommásan úgy vélekedik: „Ha a biztosítási matematika másik alappillérét, a kor szerinti megkülönböztetést is ledöntik, azzal az üzletág halálos ítéletét is meghozzák.”

GYENIS ÁGNES