Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos bejelentésre azután került sor, hogy csütörtökön jelentősen megugrottak az államadósság finanszírozásának költségei - írja Beyondbrics című szerkesztőségi blogjában a Financial Times. A 2022-es államkötvények hozama ma 8,78 százalékra ugrott a két héttel ezelőtti 8,17 százalékról - teszi hozzá az írás.
A blog ezután idézi a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményét, amely szerint egy leendő megállapodás nem növelné Magyarország államadósságát és inkább "biztosításként" lehet majd felfogni. Az FT-blog szerint bár az NGM nem részletezte, milyen megállapodásról lehet szó, vélhetően olyan "készenléti" megállapodás lehet, amelyet nemrégiben Szerbia és Románia kötött az IMF-fel, egymilliárd, illetve nyolcmilliárd euró értékben.
Az ING elemzője, Simon Quijano-Evans szerint Magyarországnak a becslések szerint legalább négymilliárd euróra lenne szüksége a 2012-ben esedékes külső finanszírozási kötelezettségek alapján. Ha valóban ez történik majd "az új pénzzel", a megállapodás inkább refinanszírozásról szól majd, mintsem biztosításról - tette hozzá az FT-blog.
Az írás szerint a mai bejelentést több helyen is kételkedés fogadta, amit csak felerősített a Magyar Nemzeti Bank bejelentése, amely szerint a tárgyalásokból nem lehet kihagyni a jegybankot - és hogy az MNB is az NGM közleményéből értesült a tárgyalások szándékáról. "Attól tartok, ez csak a szóbeli piaci beavatkozás egy formája, alap nélkül, főképp, hogy az MNB azt mondta, nem tudtak róla" - idézi az írás a Nomura elemzőjét, Peter Attard Montaltót.
Az FT-blog azt írja, a befektetők szempontjából egy IMF-megállapodás lehet a legjobb módszer arra, hogy Magyarország kikeveredjen az eurózóna válsága és a gyenge hazai gazdaság okozta pénzügyi spirálból. Egy IMF-megállapodás egész Közép-Kelet-Európában megtámogathatja a befektetői bizalmat akkor, amikor a legfontosabb országok pénzügyei a devizahitelek terhe és a válságba került nyugat-európai bankok hiteleitől való függőség miatt nyomás alá kerültek.
Mindez nagyon "kínos" lehet Orbán Viktornak, aki korábban a független gazdaságpolitika mellett kötelezte el magát. Az IMF-hez való visszatéréssel kapcsolatos nyomás "elsöprő" lehetett, "egyébként egy olyan politikai harcos, mint Orbán Viktor, sohasem adta volna meg magát" - fejezi be az írás.
