Az elején nem tűnt kockázatosnak a deviza-eladósodás

Az Országgyűlésnek a 2002-2010 közötti lakossági deviza-eladósodás okai feltárását, valamint az esetleges kormányzati felelősséget vizsgáló albizottsága keddi ülésén a Bankszövetség mostani és korábbi elnökei szerint számos monetáris és gazdaságpolitikai ok játszott közre a folyamatban, de főleg az akkori magas forintkamatok idézték elő a lakosság nagyarányú deviza-eladósodását.

  • MTI

Az albizottság kedden hallgatta meg Patai Mihály mostani, illetve Erdei Tamás és Felcsuti Péter korábbi bankszövetségi elnököket. Mindhárom elnök azon a véleményen volt, hogy a folyamat elején egyáltalán nem látszott kockázatosnak a lakosság devizában történő eladósodása, mivel egészen az elmúlt évtized közepéig az volt a vélemény, Magyarország belátható időn belül bevezeti az eurót.

Erdei Tamás, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója szerint - aki a vizsgált időszakban a leghosszabb ideig volt a Bankszövetség elnöke - volt olyan időszak, amikor 15-16 százalék volt forinthitelek kamata, így igen népszerűek lettek az ügyfelek körében a devizaalapú kölcsönök. Kiemelte: ő úgy látja, hogy aki akkoriban devizában vett fel lakáskölcsönt, az évek során komoly nyereségre tett szert a kamatkülönbözetek révén.

Hozzászólások

Útmutató cégvezetőknek

További cikkek
2026 23. lapszám