Az olaj- és gázkitermelés olajegyenértéken számolva 2015-re 360 millió tonnára, míg 2030-ra 450 millió tonnára fog nőni; tavaly 280 millió tonna volt a kibocsátás - közölte a szaktárca illetékes igazgatója egy pekingi tájékoztatón. Hozzátette, hogy a növekedéshez elsősorban a gázágazat fog hozzájárulni.

Az országban 52 trillió köbméter gáz lelőhelyét ismerik, amelyből 32 trillió köbméter aknázható ki - szerepel a tájékoztatón közreadott jelentésben. E szerint a gázkitermelés 2030-ra eléri a 300 milliárd köbmétert. A főbb lelőhelyek továbbra is a belső-mongóliai Ordosz medence, az észak-nyugat-kínai Hszincsiangban a Tarim medence és a szecsuáni medence.

A tájékoztatón elhangzott, hogy Kína a következő 20 évben képes lesz fenntartani évente átlagosan a 200 millió tonnás kőolaj kitermelést, a csúcs 220 millió tonna lehet.

AP

Kína az egyre növekvő energiaigények miatt fokozni kívánja mind az olaj, mind a gáz kitermelését, hogy csökkentse függőségét az importtól. Korában közölt adatok szerint az ország körülbelül kétszer annyi kőolajat használ fel, mint amennyit megtermel, s a hazai kitermelés növelésének korlátozottsága miatt ez az import tartós növekedését vetíti előre.

Kína kőolajimportja tavaly, amikor 17,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest, rekordot ért el. Az idei féléves adatok azonban már mérséklődő növekedési ütemet mutatnak, s elemzők szerint az éves növekedés mértéke 7 százalék körül lesz majd.

Kína olajfüggőségi mutatója az év első felében elérte az 54,8 százalékot, egy százalékponttal volt magasabb az előző év azonos időszakához képest.