Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
A teljes honi ingatlanpiacon az év első felében még 40 ezer lakást sem értékesítettek a tulajdonosok, az alig tízezres lélekszámú Szentgotthárdon azonban 20 lakásba is azonnal találna bérlőt a Gotthárd Ingatlan Kft. „Izgalmas a magyar–osztrák–szlovén hármas határ mentén élő dreiländerek vidéke” – magyarázza a keresletet az ingatlanközvetítő Mohl Imre. Egyrészt már épül az Opel új gyártócsarnoka, amely közvetve 2500 embernek ad majd munkát, másrészt Szentgotthárdra már eddig is érkeztek betelepülők – és nem csak határon belülről. A magyarok egy része Ausztriába jár dolgozni, ugyanakkor az osztrák középosztály lecsúszó tagjai igyekeznek magyarországi lakhatással csökkenteni megélhetési költségeiket. Erre egyre inkább a bérlemény a megoldás.
MTI/Oláh Tibor
A lakástulajdonosi tudat értéke kezd elillanni azok számára, akik az ország gazdaságilag fejletlenebb vidékein élnek, és másutt sikerül munkát találniuk. A Békés megyei Szeghalmon például van néhány ipari üzem – a Felina, a Billerbeck vagy a Henkel gyára együttesen több száz embert foglalkoztat –, ám ez kevés. A nagyobb munkaadóktól, így az év végén induló kecskeméti Mercedes-gyártól vagy a romániai Nagyvárad üzemeitől távol esik a település, a napi ingázás megoldhatatlan. Marad a költözés. A helyi munkaügyi kirendeltség vezetője, Tóth Ferencné azt tapasztalja, ha egy pályakezdő próbálkozik is helyben az álláskereséssel, néhány hónapon belül azzal tér vissza, hogy sikerült elhelyezkednie Budapesten, Győrött – vagy éppen Írországban, Angliában. Ha van háza, attól nem érdemes megszabadulni, hiszen egy rendezett portáért is csak 2-3 millió forintra számíthat, ennyiből egy nagyobb városban legfeljebb kutyaólra futja.
Dudás Szabolcs
A válság általános áresést hozott az ingatlanpiacon, a 2008 előttihez képest még a budapesti és a megyeszékhelyeken lévő lakások értéke is 5–15 százalékkal visszaesett. Ekkora vagyonvesztést a tulajdonosok többsége nem hajlandó elkönyvelni. Ha mozdulniuk kell, inkább lakást bérelnek. Az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci elemzője, Valkó Dávid ezt úgy fogalmazta meg, hogy a lakáspiaci válsággal tágult az emberek „mental map”-je, vagyis már több olyan környéket számon tartanak, amely lakóhelyként, munkahelyként számításba jöhet.
Ezért fogyatkoznak a kiadó ingatlanok az olyan fejlődő térségekben, mint Szentgotthárd vagy az autóipari fejlesztések másik két fellegvára, Győr és Kecskemét. Szentgotthárdon és Győrben a nyilvántartott álláskeresők aránya mindössze 4-5 százalék, és Kecskeméten is az országos átlag alatt van ez a ráta, nem egészen 8 százalék. A győri központú Open House ingatlanközvetítő tulajdonosa, Molnár Kristóf arról számolt be a HVG-nek, hogy a felkínált bérlakásokat többnyire még aznap vagy másnap kiadják, nemegyszer az Audi Kelet-Magyarországról érkező dolgozóinak.
Mindez az árakra is hatással van. A Duna House ingatlanközvetítő adatai szerint a vidéki téglalakást bérbe adók az idén négyzetméterenként 8 százalékkal többet kasszíroznak, mint 2009-ben, a vidéki paneltulajdonosok pedig ennél is nagyobb, átlagosan csaknem 20 százalékos áremelkedésnek örülhetnek. Éppen ezért a kecskeméti panelek iránt, ahová szlovákiai magyarok is érkeznek, már a befektetői érdeklődés is megnőtt az utóbbi hónapokban – számolt be a fejleményekről a cég helyi irodavezetője, Óvári Csaba.
A lakásbérletet a munkaerőpiacon kívül a társadalmi lecsúszás is élteti. A zömében svájci frankban eladósodott devizahitelesek közül 90–110 ezer személynek-családnak van 90 napon túli tartozása, és hasonló nagyságrendű azoknak a háztartásoknak a száma is, amelyek közműdíjtartozást halmoztak fel. A fizetésképtelenné vált családok többsége az árverezések után úgyszintén bérlakásba kényszerül. A szociális jellegű lakásigényt növeli azoknak a romatelepeknek a felszámolása is, amelyek ma már számos településen állandó konfliktusok forrásai.
A több tízezres lakásszükséglettel szemben az önkormányzatok évente országosan mindössze néhány ezer bérlakást tudnak kiosztani. Lakásállományuk a válság kirobbanása óta csökkent, 2007-ben még 142 ezer önkormányzati lakás volt, 2010-ben pedig már csak 133 ezer. Magyarországon egyébként a bérleményként használt ingatlanok száma a piaci kínálattal együtt is alig 400 ezer, vagyis a teljes lakásállomány tizede, miközben az EU átlagában ez az arány eléri az egyharmadot. Így egy-egy önkormányzati lakásra sokszoros a túljelentkezés. Kecskemétnek például valamivel több mint 1500 lakása van, amelyeket nagyjából fele-fele arányban szociális, illetve piaci alapon ad bérbe. Amikor márciusban pályázatot írtak ki 10 üresen álló szociális bérlakásra, egy hónap alatt 317-en jelentkeztek.
Ezért döntött úgy a kecskeméti önkormányzat, hogy csatlakozik egy modellkísérlethez, és létrehoz egy szociálislakásügynökséget. Az amerikai alapítású Habitat for Humanity Magyarország Alapítvány és a Városkutatás Kft. külföldi minták alapján kialakított koncepciója szerint országszerte ezek az ügynökségek szerveznék – állami és önkormányzati irányítással – a szociális bérlakások közvetítését, méghozzá a piacon fellelhető lakások bevonásával. Az ingatlantulajdonosok az ügynökséggel állnának kapcsolatban – ez jogbiztonságot adna mind a bérlőknek, mind a bérbeadóknak –, amely kezelné is az ingatlanokat, továbbá segítené az adósságcsapdába került családokat. Mindehhez állami és önkormányzati forrásból lakbértámogatás járulna. A kísérleti programban a tervek szerint négy nagyváros venne részt, ha sikeres lesz a Habitat pályázata, amelyet a Soros György által támogatott Nyílt Társadalom Alapítványhoz nyújtott be.
A civil támogatás el is kél, hiszen sem az államnak, sem az önkormányzatoknak nincs pénzük bérlakásépítésre. Bár a kormány most készülő otthonteremtési stratégiája több ponton is a lakásbérleti lehetőségek szélesítését ösztönzi, a forráshiány miatt a tervek egy részét csak a távolabbi jövőben lehet megvalósítani. Szerepel közöttük évi 40 milliárd forintnyi tőketámogatás évi ötezer bérlakás építésére, valamint adókedvezmények bevezetése az ingatlan-bérbeadás kifehérítésére. Például ha valaki kiadja a saját lakását, egyidejűleg bérbe vesz egy másikat, csak a két bérleti díj különbözete után kellene adóznia. Továbbá a munkáltatói lakbértámogatást a kedvezményesen adózó juttatások közé is felvennék.
A kormányzati vitairatban konkrét összegeket nem jelöltek meg. Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár a minap a Gazdasági Rádióban azt nyilatkozta: arra nincs esély, hogy az első Orbán-kormány idején működött lakástámogatási rendszert visszahozzák; 2014-ig csak 4-5 ezer lakás megvásárlására van lehetőség a szociálisbérlakás-program keretében. Ebből az idén annyit valósítanának meg, amennyi 5 milliárd forintból futja. A befagyott ingatlanpiac felpörgetését firtató HVG-kérdésre a Nemzetgazdasági Minisztérium pedig azt válaszolta: a megoldást „az új (bér)lakásépítési programokban, illetve az egyes településeken, így például Kecskeméten, Győrött vagy Szentgotthárdon megjelenő nagyberuházások piacmozdító hatásában” látja.
SZABÓ YVETTE
