Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Az EU gazdasági koordinációjának keretében nemzeti vitanapokat is tartanak az Európai Parlamentben: a szerdai magyar vitanapon a gazdasági szakbizottság meghívását elfogadva az NGM stratégiai államtitkárát lehetett kérdezni, aki az EP képviselők előtt érvelhetett a magyar gazdaságpolitika mellett.
Cséfalvay Zoltán elmondta, hazánk képes a piacokról finanszírozni magát, mégis szeretne egy biztonsági hálót a nemzetközi készenléti hitelcsomag biztosításával. Az államtitkár hangsúlyozta, tavaly az uniós átlag felett, 1,7 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, amely szerinte a versenyképességi és növekedési lépések sikerét jelzi, amit 350 törvény elfogadásával alapoztak meg.
Az olyan intézkedéseket, mint a devizahitelek kedvezményes árfolyamon történő átváltása vagy a szektorális különadók, egyszerinek és átmenetinek nevezete, ám egyszersmind elkerülhetetlennek is, mert különben a társadalmi elviselhetőséget meghaladó megszorításokat kellett volna bevezetni. “Tapasztalatból mondjuk, hogy nehéz olyan szabályokat hozni, amelyek egyszerre felelnek meg a magánszektornak, az uniónak és a társadalomnak egyaránt" - magyarázta az államtitkár a képviselőknek.
Kijelentette: 2013-tól ígéretükhöz híven kivezetik a 2010-12 között alkalmazott különadókat. A bankadóról úgy nyilatkozott, hogy jövőre megfelezik, majd 2014-re harmonizálják az addigra vélhetően Európa-szerte bevezetendő európai bankadóval.
Az adótörvényekkel kapcsolatban Cséfalvay hangsúlyozta a Fidesz-KDNP-kormány foglalkoztatást serkentő törekvéseit, de emellett szólt a Munka törvénykönyve foglalkoztatásbaráttá tételéről, illetve a korai nyugdíjazás rendszerének felszámolásáról is. Elmondta, csökkentették a társasági adó adókulcsát. Az egykulcsos 16 százalékos jövedelemadó bevezetését (ami egyébként még nem érvényesül általánosan) pedig a "gazdasági növekedés szívének" nevezte. (Az egykulcsos adóval kapcsolatban több képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az alacsonyabb jövedelműeket inkább sújtja, a módosabbakat pedig segíti, így igazságtalan.)
Cséfalvay végül ígéretet tett arra, hogy véget értek Magyarországon a zavaros idők. És azt ígérte, hogy Magyarország növekedő gazdasági pályára állt.
"Fontos, hogy tisztázza magát a kormány"
A francia néppárti Jean Paul Gauzes barátilag azt javasolta, hogy a sok kritikus hang miatt fontos, tisztázza magát a magyar kormány, amely szerinte konzisztens gazdasági programot mutatott be Brüsszelnek.
Szót ejtett továbbá a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárásról, amely miatt szerinte “van némi vitánk az EB-vel”, hiszen a Bizottság 0,45 százalékkal magasabb hiánnyal számol (3,25 százalék) 2103-ra, mint a magyar kormány (2,8 százalék). "Ami a hiánycélt illeti, eltökéltek vagyunk, hiszen ez minden magyar polgár érdeke is" - mondta Cséfalvay.
A kötelező magán-nyugdíjpénztári pillér megszüntetéséről az államtitkár azt mondta, hogy ez egy rosszul működő, a piaci elveknek is ellentmondó vegyes rendszer volt. Ezzel szemben a mostani, amelyben az önkéntes magán-nyugdíjpénztári tagság lehetősége is megmaradt, már harmóniában van a piaci elvárásokkal (sic!)
Végül némi közjátékot okozott a fideszes Gállné Pelcz Ildikó felszólalása - aki a megengedett kétpercnyi felszólalási idő helyett öt percen át védte a magyar kormány gazdaságpolitikáját -, akit időtúllépés miatt kétszer is rendre utasított az ülést levezető elnöknő, Sharon Bowles.
