Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Tóth István Tibor jelenlegi ügyvezető igazgató szerint a baj sokkal nagyobb, mint azt Szeged város polgárai gondolnák. Ennek ellenére a kft. olyan megoldási javaslatokon dolgozik, amelyek lehetőséget teremtenek a cég talpon maradására.
Az ügyvezető a közleményben felidézte: a város közgyűlése a legutóbbi ülésen - Botka László polgármester előterjesztése alapján - elfogadta a város költségvetését. Ennek alapján az SZKT számára világossá vált, hogy nem lesz könnyű helyzete 2012-ben sem. Tavaly - a megelőző nyolc év kormányzása és a társaság előző ügyvezetésének hanyag magatartása miatt - 500 millió forintot kellett kigazdálkodniuk - írta az ügyvezető.
"Az idei év egyik nagy feladata ismételten az lenne, hogy újabb 300 millió forintot spóroljunk" – hívta fel a figyelmet Tóth István Tibor, hozzátéve: úgy vélik, tavaly minden olyan megtakarítási intézkedést meghoztak, amit a jelenlegi rendszer működési keretei között lehetett. S bár több dologban kérték a polgármester és a tulajdonos önkormányzat segítségét a múlt évben is, kéréseik nem találtak meghallgatásra.
Mint írta: a jelenlegi rendszer, a jelenlegi támogatás mellett egyértelműen és mindenki számára nyilvánvalóan fenntarthatatlan. Ezért kell átalakítani, racionalizálni Szeged közlekedési hálózatát, ami önmagában kevés ahhoz, hogy Szeged város közösségi közlekedése és a Szegedi Közlekedési Kft. biztonsággal működni tudjon, a dolgozók munkahelyei ne kerüljenek veszélybe, ne omoljon össze Szeged város közösségi közlekedése és ne menjen csődbe a közlekedési vállalat.
Dózsa Gábor, az SZKT előző igazgatója a HVG-nek azt mondta, 2010 végére a cégnél teljesen ledoglozták a korábbi években összegyűjtött, 2003 végén még 1,2 milliárd forintra rúgó úgynevezett halmozott veszteséget. Saját erőből (tehát az EU-pénzből zajló fejlesztést nem számítva) összesen 2,5 milliárd forintos fejlesztést (főleg járműcserét és felújítást) hajtottak végre, 2004-től 2010-ig pedig az SZKT folyamatosan nyereséges volt. Szerinte 2010 végén egyetlen lejárt számla nélkül adták át a céget az új vezetésnek.
A HVG februárban a vidéki villamosfejlesztésekkal kapcsolatban arról is írt, hogy a legjobb villamosüzletet a szegediek csinálták: ők 1,78 millió euróból úszták meg a 30 méteres, 210 személyes, alacsony padlós csuklósok darabját. A 4,8 kilométeres új vonalat az SZKT 2010 decemberében kinevezett ügyvezetőjének adják át – annak, akit a beruházást elhibázottnak, máskor túlméretezettnek vagy fölöslegesnek tituláló fideszes városházi többség erőszakolt be az igazgatói székbe. Egyebek közt azt a pártfeladatot kapta, hogy elődje munkájában hibákat keresve kreálja meg Szeged saját „BKV-botrányát” (HVG, 2011. június 4.).
Az új igazgató és a városházi átvilágítóbizottság kooperációja nyomán még egy gyönge lábakon álló büntetőfeljelentés is született: azt próbálták hűtlen kezelésként feltüntetni, hogy a forráshiányos közlekedési vállalat nem csupán használt járművek korszerűsítésével, hanem újak gyártásával is igyekezett megújítani a járműparkját. Az eljárást azóta, bűntett hiányában, lezárták.
