2012. március. 21. 06:30 2012. március. 21. 13:34 Gazdaság

Áprilisban jöhet végre az IMF

Április közepe táján hivatalos egyeztetések lesznek a magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap között. Májusban pedig már akár konkrét hiteltárgyalások is lehetnek, legalábbis ezzel számol az IMF – tudta meg a hvg.hu.

Az IMF-fel történő áprilisi tárgyalások kis „szépséghibája”, hogy a tervbe vett budapesti látogatás az úgynevezett Post-progam Monitoring (PPM) – a 2008-as készenléti hitelkeret-megállapodás ellenőrzési mechanizmusa – keretében zajlik majd, a májusit pedig már a hiteltárgyalások első meneteként képzelik el ugyan, ám valóra válásához még több feltételnek teljesülnie kell. Ez a menetrend már Fellegi Tamás múlt heti washingtoni látogatása előtt körvonalazódott, tehát nem a magyar kormány „főtárgyalója” látogatásának eredménye.

Az IMF készen áll

Miközben a nyilvánosság számára továbbra is teljes a bizonytalanság az esetleges új IMF-hitelprogram körül, a Nemzetközi Valutaalap technikailag készen áll a tárgyalások megkezdésére. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a washingtoni székhelyű szervezet feltételes módon már tervbe is vette a májusi tárgyalásokat – tudtuk meg.

Cáfol az IMF

Az IMF magyarországi állandó képviselője szerint egyelőre nincs tervezett látogatása Magyarországra a Nemzetközi Valutaalapnak április közepére és májusra sem – írja a Portfolio a Reuters hírügynökségre hivatkozva. Iryna Ivaschenko a hírügynökségnek azt mondta, „január óta nincsenek új fejlemények és ahogy akkor mondtuk: ahhoz, hogy a Valutaalap dönteni tudjon, egyáltalán elkezdődhetnek-e, és ha igen, mikor a hivatalos tárgyalások egy készenléti hitelkeretről, előbb az kell, hogy kézzelfogható eredményeket és erős elkötelezettséget lásson a magyar kormány felől arra, hogy az minden, a makrogazdasági stabilitás szempontjából fontos vitatott területen változtatni kíván".

Ez persze csak technikai készülődést jelent egyelőre. Ahhoz, hogy valójában konkrét tárgyalási céllal Budapestre utazzon az IMF illetékes küldöttsége, arra van szükség, hogy az Orbán-kormány teljesítse azokat a feltételeket, melyeket az Európai Bizottság is támasztott. Ugyanis, ha lesz hitelprogram, az – a 2008-ashoz hasonlóan – most is többoldalú lesz, és egyenrangú félként vesz benne részt az Európai Unió is.

Fellegi - Lagarde: Ez lesz a vége, mondtam előre

MTI/IMF

Brüsszel pedig többször világossá tette: nemcsak a makroszámok és általában a gazdasági folyamatok előrejelzésének hitelessége érdeklik, hanem olyan kérdések is, mint a Magyarország ellen indult kötelezettségszegési eljárások megszüntetése érdekében hozott intézkedések. Ezt igazolják Gerry Rice, az IMF nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója másfél héttel ezelőtti szavai: ő arról beszélt, hogy addig nem kezdődhetnek meg az új hitelkeretről szóló hivatalos tárgyalások, amíg az Orbán-kormány nem tesz konkrét lépéseket bizonyos területeken, így a jegybanktörvénnyel összefüggésben.

Áprilisban Budapesten vizsgálódnak

Miközben a májusi IMF-vizittel kapcsolatban csak annyi bizonyos, hogy a feltételek teljesülése esetén erre készen állnak a Valutaalap szakértői, az áprilisi látogatás biztosra vehető, mivel ennek deklarált célja nem „kényes”: ez ugyanis még mindig a 2008-as készenléti hitelkeret-megállapodás folyománya.

A hitelprogram lezárását követő ellenőrzési mechanizmust (PPM) a 2010-es, rendes éves (úgynevezett IV. cikkely szerinti) konzultáció keretében megszületett ország-felülvizsgálati jelentés irányozta elő: a PPM ugyanis minden esetben kötelező, ha a hitelfelvétel mértéke meghaladja az országkvóta 200 százalékát. Esetünkben pedig a törlesztés ütemezéséből következően a hitelkintlévőség nagysága 2013 augusztusáig efölött marad.

Az első ilyen vizsgálódásra tavaly tavasszal került sor, a másodikra pedig télen, a IV. cikkely szerinti konzultációval összekötve. A mechanizmus keretében gyakoribb formális konzultációkat kell tartani, mint az éves gazdaságpolitikai felülvizsgálat rendszerében, és különösen a makrogazdasági és strukturális politikákat veszik górcső alá, abból a szempontból, hogy mennyire ellenálló az ország a külső tényezők változása esetén. Ezek a konzultációk informálisan mégiscsak előkészíthetik a terepet a konkrét hiteltárgyalásoknak.

Kvóta-kotta

Az IMF tagállamainak a Valutaalap alaptőkéjéből való részesedését kvótának nevezzük. A kvóta nagyságát ötévenként vizsgálják felül, és mértékét a GDP, a külkereskedelmi forgalom, a fizetési mérleg épp úgy meghatározza, mint a nemzetközi tartalékszint. Ezt a hozzájárulást az adott államnak be kell fizetnie. A kvóta nagyságához kötik azt is, hogy mekkora szavazati súllyal bír egy adott ország az egyes döntésekben, vagy hogy mekkora lehet egy lehívható hitelkeret, és hogyan alakul a törlesztés.

Budapest kettős beszéde

A kormány némi hezitálást követően elkötelezettnek tűnik a megállapodás mellett. Fellegi Tamás főtárgyaló egyértelművé tette, hogy nincs B-terv, csak A, ami egyet jelent az IMF-megállapodással. Giró-Szász András kormányszóvivő pedig a héten erősítette meg az InfoRádiónak, hogy szeretnének megállapodni egy biztonsági keretszerződésről a Nemzetközi Valutalappal, ami a piacoknak nagyobb nyugalmat ad, általa az állampapírok kamatszintje tovább mérséklődik, és a nemzeti valuta árfolyama is moderáltabb lesz.

Ha tényleg lesznek májusban tárgyalások (amihez persze a kormánynak több kérdésben hátraarcot kell csinálnia), akkor akár az első félévben létrejöhet a megegyezés – ahogy azzal egyébként külföldi elemzők egy része is számol. Legutóbb például a Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó térségi elemzőstábja írta, hogy az egyezség az Unióval és a Valutaalappal legkorábban júniusban születhet meg. Bár annak a kockázata is fennáll, hogy a megállapodás "átcsúszik a második félévre". A tárgyalások megkezdése után egyébként akár nagyon gyorsan meg lehet állapodni: 2008-ban csak napokra volt például szükség. Minden a politikai akarattól függ.

A készenléti hitel visszafizetésének a menetrendje (Forrás: IMF, millió SDR)