Az egységes európai munkaerőpiacban rejlő lehetőségek hatékonyabb kihasználásának elősegítésére jelentette be szerdán Andor László munkaügyi, szociális- és esélyegyenlőségért felelős uniós biztos a kiküldött munkavállalók védelmének megerősítéséről szóló Európai Bizottsági javaslatot.

“A mai javaslatok mindenki számára egyértelművé teszik a külföldre küldött munkavállalókra vonatkozó szabályokat, és gyakorlati biztosítékokat vezetnek be a szociális dömping és a rossz munkakörülmények ellen, különösen az építőiparban, ahol a legjelentősebb a munkavállalók külföldi kiküldetése, és a legnagyobb a visszaélésekről szóló jelentések száma” - mondta az uniós biztos.

A javaslatok a szervezetten - jellemzően egy vállalat kiküldetésében - külföldön határozott ideig munkát vállalókra vonatkozó szabályozást érint. Az EB szerint ugyanis a számításuk szerint unió szerte egymillió kiküldött foglalkoztatott jogai a rájuk vonatkozó 1996-os irányelv ellenére gyakran sérül amiatt, hogy a cégek nem tartják tiszteletben az őket megillető minimális munkafeltételeket, illetve a kialkudott bérüket.

Az EB a helyzet orvoslására egy végrehajtási irányelvre tesz javaslatot amellyel szigorítaná az elsősorban a fizetések, a szabadságolás és a szociális biztonságra vonatkozó szabályokat. Ennek részeként bizottsági szakértők szerint olyan konkrét javaslatokat tettek le az uniós tárgyalóasztalra, amely megakadályozza, hogy a közvetítő cégeken (alvállalkozókon) keresztül kibújjanak a felelősség alól a vállalatok.

AP / Alex Brandon

A szakértők szerint külön figyelmet fordít a "postafiók cégek" okozta kiskapu felszámolására, vagyis arra amikor egy vállalat csak névleg létezik, hogy munkát közvetítsen, de nem lehet rajta behajtani az általa foglalkoztatott munkavállalók jogait. A javaslat másik felét az uniós esetjogra alapozva egy új rendelet képezi, amely szerint a munkavállalók jogai vagy a sztrájk szabadsága egyenlő elbánásban kell hogy részesüljön szolgáltatásnyújtás szabadságával.

A magyar biztos hozzátette, szerinte a munkavállalásnak ez a formája egyszerre előnyös a munkaerőpiacnak és a vállalkozásoknak, ami azonban nem jelentheti a minimális szociális jogok megkerülését.

Az EB által elfogadott javaslatot a következőkben az Európai Parlament és a miniszterek tanácsa tárgyalja mielőtt végleges formát ölt. Hiába hangsúlyozta azonban az EB, hogy a szociális partnerek és érdekszervezetek széles körével előzetesen egyeztettek róla máris hallatták hangjukat a javaslatokat ellenzők is.

A legnagyobb európai munkaadók (főként multinacionális nagyvállalatok) érdekeit artikuláló BusinessEurope közelményében úgy fogalmaz, hogy az EB alvállalkozókra vonatkozó javaslata "a legfontosabb pillanatban ásná alá a cégek versenyképességet".