Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Ez az első alkalom, hogy egy Wall Street-i banknál a tulajdonosok elítélően szóltak a magas fizetésekről. S bár ez a véleménynyilvánítás az amerikai törvények értelmében semmire nem kötelezi a bankvezetést, mindenképpen jól érzékelteti a részvényesek elégedetlenségét. Miközben Vikram Pandit vezérigazgató tavaly 15 millió dollárt "vághatott zsebre", a tulajdonosoknak horribilis veszteségeket kellett elkönyvelniük: a most éppen 35 dolláros részvényár 2011 elején még 50 dollár volt, de járt 25 dollárnál is.
A bankvezetők javadalmazása a 2008-as pénzügyi válság kapcsán került a figyelem középpontjába, s váltott ki nemtetszést a részvényesek körében, illetve a közvéleményben különösen akkor, ha a bank teljesítménye messze nem állt összhangban a tetemes fizetésekkel, és prémiumokkal. Ez a nemtetszés volt a kiváltó oka annak, hogy új törvény születetett az Egyesült Államokban, amelynek értelmében a nagy cégeknél a részvényesek legalább három évente véleményt nyilváníthatnak a csúcsvezetők javadalmazásáról, de ez semmiféle kötelezettséggel nem jár a vezetésre nézve.
Mindamellett a Citigroup igazgatótanácsának elnöke ígéretet tett, hogy felülvizsgálják a csúcsvezetők javadalmazásának szabályait. A Citigroup vezetése nem a legjobban fizetettek közé tartozik: a JPMorgan Chase vezére, Jamie Dimon tavaly 23,1 millió dollárt, a Goldman-Sachs főnöke, Lloyd Blankfein 16,2 milliót keresett tavaly.
