Görögország esetleges csődje a két nemzetközi hitelprogramban való részvétel révén 80 milliárd euróval terhelheti meg a német államháztartást, ez azonban elenyésző összeg ahhoz képest, amelybe a görög csőd tovaterjedése kerülne; ha a déli periféria valamennyi országa - Görögország mellett Portugália, Spanyolország és Olaszország is - fizetésképtelenné válna, akkor több mint 600 milliárd eurós lyuk keletkezne a német államháztartáson - mondta Hans-Werner Sinn egy csütörtöki lapinterjúban. 

Ráadásul ennek a forgatókönyvnek a megvalósulása esetén az is könnyen előfordulhat, hogy szétesik az egész euróövezet, aminek következtében a német nemzeti banknak nagyjából 300 milliárd euró behajthatatlan követelése keletkezne a tizenhetek Target elnevezésű elszámolási rendszerében, a végösszeg pedig így elérheti az ezermilliárd eurót - mondta Sinn. 

A müncheni ifo vezetője szerint az euróövezet felbomlásával fenyegető helyzetet Görögország önkéntes távozásával lehet kezelni. A zónán belül maradva 30-40 százalékkal kellene csökkenteni a béreket és az árakat, hogy a görög termékek és szolgáltatások versenyképesek legyenek, ezt azonban nem teheti meg Athén, mert a lépés "a polgárháború szélére sodorná az országot".

A görögöknek ezért "a lehető leggyorsabban fel kell adni az eurót és újra be kell vezetni a drachmát" - mondta a kutató a Rheinische Post című lap internetes kiadásában megjelent interjúban.

Sinn már két éve hangoztatja, hogy a görögöknek a saját érdekükben távozni kell az euróövezetből. Úgy véli, a kilépés azért nem történt meg mostanáig, mert az athéni vezetés "továbbra is számíthat euróban folyósított támogatásra, valamint azért, mert a hitelezők - vállalatok, bankok, befektetési alapok - abból indulnak ki, hogy csak akkor mentik meg őket az euróövezeti adófizetők pénzéből, ha Görögország a zóna tagja marad".

A görög lakosságot így "mondhatni túszul ejtették a hitelezők", hiszen a válság hatását, a tömeges munkanélküliséget annak minden egyéb következményét a lakosság szenvedi meg - mondta Hans-Werner Sinn.