A pénzügyi szektort terhelő új adó ugyan nem diszkriminatív, mert a piaci szereplőkre egységesen vonatkozik, de ha jelenlegi formájában fogadják el, hatására jelentős pénzkivonás kezdődhet, valamint az esetleges befektetéseket is eltérítheti. Mindez pedig már felveti a tőkeszabadság korlátozásának problémáját, aminek a mérlegelése eddig még nem került szóba, viszont a beterjeszett törvényjavaslat szövege miatt ez is aktuálissá vált.

Az uniós alapjog esetleges megsértése különösen annak függvényében figyelemre méltó, hogy Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kijelentette, új nemzeti konzultációt kezdeményez: a lakosságot arról kérdezik meg, hogy a 2013-ban kifutó adók helyett hatályba lépő újak (a már elfogadott telefonadó, a parlament előtt lévő egységes biztosítási adó és az energiacégek magasabb jövedelemadója mellett a pénzügyi tranzakciós adó) hosszabb távon is „maradjanak a közteherviselési rendszerének részei”, vagy sem. Azáltal, hogy a jövő adózásában állandó szerepet kaphatnak az új adók, még fontosabbá vált, hogy a törvényhozás alaposan megfontolja ezeknek az adóknak az „architektúráját”.

A korlátozás nem lehet aránytalan

Az, hogy az Európai Bíróság hogyan viszonyulna a tranzakciós adó jelenlegi formájához, a tőke szabad mozgásával kapcsolatban hozott több ítéletéből is levezethető – mondta a hvg.hu-nak Deák Dániel, a Corvinus Egyetem nemzetközi adójoggal foglalkozó egyetemi tanára, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy a törvény betűjének az új adók megfelelhetnek. Az indoklásokban visszatérő elem, hogy a nemzeti korlátozást igazolhatja közérdek, de a korlátozás által okozott sérelem nem lehet aránytalan. Ezenkívül a nemzeti szabályozásnak alkalmasnak kell lennie az általa követett célok megvalósítására. Márpedig a célhoz kötöttség (rule of reason) nem valósul meg, hiszen a magyar tranzakciós adót nem az vezérli, hogy csökkentse a kiszámíthatatlan árfolyamkilengéseket okozó pénzügyi tranzakciók számát – mint ami az eredeti elképzelést („Tobin-adó”) vagy a francia tranzakciós adót is életre hívta –, hanem pusztán csak a költségvetési célokat látni.

Az áthárított magas adóteher nem a „spekulánsokat”, hanem a normálisan, üzletszerűen működő ügyfeleket sújtja, melyek a likviditásuk biztosítása érdekében nagy összegű tranzakciókat kezdeményeznek. Mivel az adóztatásnak nincs felső értékhatára, az adóteher a jövedelmezőséget rendkívül lerontja, és az ügyfeleket könnyen arra késztetheti, hogy kivonják a pénzeiket, illetve máshol vegyenek igénybe ilyen szolgáltatást. Márpedig ez eltéríti a tőkét, korlátozza a tőkeszabadságot.

Orbán konzultálna a nemzettel az adókról

AP / Frank Augstein

Deák szerint több határozat mellett az Európai Bíróság egyik 2002-es ítéletét érdemes felhozni, mely a francia állam aranyrészvénye ügyében foglalt állást. Ebben az áll, hogy ha az állam aranyrészvényhez fűződő jogosítványa nem is vezet egyenlőtlen bánásmódhoz (vagyis nem diszkriminatív), attól még alkalmas lehet arra, hogy „akadályozza az érintett vállalatok részvényeinek megvásárlását és eltántorítsa más tagállamok befektetőit, hogy tőkét fektessenek ezekbe a vállalatokba”. Így az ítélet szerint „a tőke szabad áramlása csak illuzórikus lenne”. (Hivatkozás: C-483/99. sz. Európai Bizottság kontra Franciaország.)

A közösségi jog megsértése miatt sem valószínű Deák szerint, hogy így fogadják el a pénzügyi tranzakciós illetéket, melyet szerinte hibás illetéknek nevezni, mert annak megfizetésével szemben az államnak valamilyen ellenszolgáltatást kellene nyújtania (pl. hatósági nyilvántartást végezni).

Mentesített kivételek

A Magyar Bankszövetség illetékeseinek megszólalásai alapján a bankok elfogadják, hogy lesz pénzügyi tranzakciós illeték, de Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára már azt is egyértelművé tette, hogy a többletterhet a bankok áthárítják majd ügyfeleikre. A pénzintézetek ugyanis nem viselnének el újabb terheket, a bankszektor nagy része tavaly például veszteséges volt.

A bankok a pénzforgalmi adó megvalósításához szükséges fejlesztésekért cserébe azt kérik a kormánytól, hogy engedje el a jövő évi bankadót. Ez jövőre 60 milliárd forint körül lesz, miután megfeleződik az idei 120 milliárdos bankadó. A költségvetés ingatag jövő évi egyensúlya miatt azonban elég valószínűtlennek tűnik, hogy a kormány ebbe belemenne.

A bankok ragaszkodnak ahhoz is, hogy az egy ezrelékes kulcs legyen a legfelső határ. Emellett azt is szeretnék elérni, hogy az elektronikus forgalmon kisebb legyen a teher, mint a készpénzforgalmon és a postai csekkbefizetésen.

A bankok azt is szeretnék elérni, hogy a nagy pénzforgalmú cégek és a privátbanki ügyfelek mentesüljenek az adó megfizetése alól. Attól tartanak ugyanis, hogy a nagyobb összegeket mozgató ügyfelek kiviszik a pénzüket az országból és inkább külföldön bonyolítják le a tranzakciókat, adómentesen. Patai Mihály a hvg.hu-nak adott interjújában múlt héten azt mondta, hogy akár a betétek fele is külföldre vándorolhat.

A bankszövetség elnöke elmondta, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték visszafogná a hitelezést, így a gazdasági növekedést, és ha úgy fogadnák el, ahogyan a kormány benyújtotta, az a bankszövetség és a kormány december 15-i megállapodásának felrúgása lenne a kormány részéről. Patai azonban bízik abban, hogy a megállapodáshoz tartja magát a kormány, és a pénzügyi tranzakciós illetékről tudnak majd olyan kompromisszumot kötni, amely a növekedést szolgálja.

A törvényjavaslatot mindenesetre normál ügymenetben („időkeretben”) tárgyalják majd. Vagyis közel egy hónap van az elfogadásáig, ami az Orbán-kormány ítélkezési tempójához képest szinte már végtelenségnek tűnhet. Rogán Antal frakcióvezető, a gazdasági bizottság elnöke már jelezte, bizonyos kérdésekben (pl. mentességek) a kormánypártok készek a tárgyalásra.