A Költségvetési Tanács az Országgyűlés honlapjára hétfőn felkerült dokumentumban úgy fogalmaz: megítélése szerint a 2013. évi hiány- és adósságcsökkentési célok elérése feltételezi a Széll Kálmán-terv 2.0 változatában meghirdetett intézkedések maradéktalan megvalósítását. Felhívják a figyelmet a konjunkturális kockázatokra, amelyek nyomán az egyensúly tartása érdekében további kiigazító lépések válhatnak szükségessé a költségvetés bevételi és kiadási oldalán.

A tanács ezért olyan alternatív makrogazdasági prognózis készítését tartja indokoltnak, amely kedvezőtlenebb előrejelzések alapján – változatlan hiánycél mellett – gondoskodik az Országvédelmi Alap előirányzatának megemeléséről. Ha a kormány ezeket az óvatossági intézkedéseket megteszi, akkor a tanács a tervezetben megjelölt hiánycél elérését és az adósságszabály érvényesülését reálisnak tartja. Emellett a dokumentumban jelzik azt is, hogy a tanácsnak nincsenek alapvető ellenvetései a tervezet hitelességére és végrehajthatóságára nézve.

A véleményt a tanács tagjai, Kovács Árpád volt számvevőszéki elnök, Domokos László, a számvevőszék jelenlegi elnöke és Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke egyhangúlag fogadta el. Ez akár előrelépésnek is tekinthető a tavalyi évhez képest, amikor a 2012-es költségvetést véleményezve Simor nem értett egyet a törvénytervezet támogatásával és különvéleményt tett közzé.

Külső szakértőket is bevontak

A Költségvetési Tanács részleteket nem árult el a költségvetési tervezetből, mert mint véleményében jelezte, tekintettel volt arra, hogy a kormány "nem nyilvános tervezetként" küldte meg neki. Arra azonban a dokumentum utal, hogy a kiadási oldalon jelentős változásokat irányoz elő a javaslat, amelyek a megtakarításokon túl "az önkormányzati feladatellátást érintő alapvető szerkezeti átalakításokkal, illetve finanszírozási változásokkal kapcsolatosak".

A tanács véleményéhez felhasználta az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank elemzéseit, valamint Kovács Árpád, a testület elnöke "által felkért szakértők véleményét" – írja véleményében a Költségvetési Tanács. (Kérdés, hogyan sikerült a külső szakértők bevonását ingyen megoldani, a tanács ugyanis nehezen oldhatta volna meg, ha fizetni kellett volna, hiszen nincs költségvetése.)

A tanács véleményében azt is jelezte, hogy több alkalommal megbeszélést folytatott a költségvetési tervezést irányító minisztériumi munkatársakkal kiegészítő információkat kérve és kapva, munkaanyagokat cserélve.

Megalapozatlanságok, hiányosságok

A tanács némelyik bevételi és kiadási előirányzat megalapozottságát hiányosnak találta, egyes felülről nyitott előirányzatoknál pedig az előirányzat nagyobb mértékű túllépésének veszélyét állapította meg. Ezért azt javasolja a kormánynak, hogy gondoskodjon azoknak a jogszabályoknak az időben történő elfogadásáról, amelyek a második Széll Kálmán-tervben szereplő bevételeket, illetve kiadási megtakarításokat biztosítják, valamint vizsgálja felül a kockázatosnak ítélt felülről nyitott kiadási előirányzatokat és tegyen intézkedést a túllépés veszélyének mérséklésére.

A testület véleményéből emellett az is kiolvasható, hogy a véleményezés a tervezés jelen szakaszában több szempontból értelmetlen. Mint írják, a tanács "a rendelkezésére álló információk alapján, illetve a szerkezeti reformok számos kérdésének lezáratlansága miatt, nem tud véleményt nyilvánítani arról, hogy az egyes költségvetési fejezetek, címek, előirányzatok szintje lehetővé teszi-e a közfeladatok zavartalan ellátását, illetve hogy a beruházási, felújítási, szolgáltatási, működtetési kiadások alakulása milyen hatással van a reálgazdaságra, illetve a közintézmények helyzetére".

Bírálja a tanács a megalapozatlan kiadásvágásokat, intézményi megszorításokat is. Megítélése szerint, ha a kiadások visszafogását nem kísérik megfelelő szervezési intézkedések, miközben az intézményeknek teljesíteniük kell az eddig is elvárt színvonalat, akkor a realitásoktól elszakadóan megkurtított előirányzatok vagy utólag kényszerítenek ki a tervektől eltérő többletfinanszírozási igényt, vagy ennek hiányában elmaradásukkal az államháztartás rejtett hiányát növelik.

Az adósságszabály érvényesülését (gyakorlatilag azt, hogy az államadósság az előző évhez képest reálértéken csökkenhet ezzel a költségvetéssel) viszont a tanács reálisnak tartja. Ezt azonban a költségvetési törvényjavaslat végszavazása előtt még külön eljárásban értékelni fogja a testület – írja a dokumentum.

Fékezi a gazdaságot a Széll Kálmán-terv

A tanács felhívja a figyelmet arra, hogy a gazdasági stabilitás megőrzése érdekében vállalt intézkedések egy része gyengíti a gazdaság dinamizálásának lehetőségeit, rontja a 2013-as évre vonatkozó makrogazdasági kilátásokat.

Fülöp Máté

A költségvetési tervezés alapjául vett 2013. évi gazdasági növekedés 1,6 százalékos kormányzati prognózisa csak a belföldi kereslet számottevő javulása és a befektetői bizalom jelentős erősödése esetén érthető el. Azonban az eurózóna válságjelenségei lefelé mutató kockázatot jelentenek, és bekövetkezésük a kormány által figyelembe vettnél jóval gyengébb pályát eredményezhet, ami alapvetően kihathat a költségvetés bevételi és kiadási oldalának teljesülésére is – írja a tanács.

Emellett felhívja a figyelmet arra is, hogy a hiánycélok megvalósítása érdekében alkalmazott eszközök „esetenként diszfunkcionálisak, növekedési hatásuk vitatható”. Ezeknek is tulajdoníthatóan a finanszírozás kockázati felárai magasak, régiós összehasonlításban hazánkban a legalacsonyabb a hitelezési aktivitás, a beruházási ráta pedig a legalacsonyabb. Ez komoly növekedési kockázatot jelent, és ezen keresztül negatívan hat vissza a GDP-arányos hiány- és adósságcsökkentési célok teljesíthetőségére – áll a dokumentumban.