Komolyan akadozik Görögországban a privatizáció, miközben az országnak égető szüksége lenne minden eurócentre. Az elmúlt évek görög kormányai az uniós és IMF több száz milliárd eurós mentőcsomagjaiért cserébe vállalták, hogy a piacra dob olyan állami cégeket, melyek komoly bevételi forrást jelenthetnének a rendkívüli mértékben eladósodott hellén államnak. Ezek között megtalálhatunk például energiaszolgáltatókat, kikötőket, autópályaszakaszokat, ingatlanokat, a vasúthoz kötődő vállalatokat, szerencsejáték-szervező cégeket.

Görögország alig tud pénzt felhajtani a privatizációból

AP / Petros Giannakouris

A megállapodás szerint Athénnak 50 milliárd eurót kellene felhajtania a magánosításokból 2015-ig, ám a kezdetekkor is ambíciózusnak tartott számot ma már senki sem tartja reálisnak, az elvárások 19 milliárd euróra apadtak. Idén három milliárd euró privatizációs bevételt tervezett a görög kormány, jövőre is ugyanennyit , ám még ez a célkitűzés sem teljesülhet. A belpolitikai bizonytalanság - Görögországban bő egy hónapon belül már másodszor tartanak választásokat a pénzügyi mentőcsomag feltételei okozta politikai patthelyzet miatt - teljesen megbénította a privatizációt, jelenleg nincs olyan kormány, mely felhatalmazással bírna ilyen horderejű döntések meghozatalához.

A radikális baloldal elutasítja a privatizációt

Az elkövetkezendő hónapokban nem is lehet várni változást ezen a területen a The Financial Times-nak nyilatkozó Kosztasz Mitropulosz, a görög privatizációs ügynökség (TAIPED) vezetője szerint. Jéorjiosz Papandreu korábbi szocialista miniszterelnök, aki az első görög mentőcsomagot kérte az EU-Nemzetközi Valutaalap (IMF)-Európai Központi Bank (EKB) trojkájától, soha nem állt teljes mellszélességgel a privatizáció mellett, emellett a görög szakszervezetek és más érdekcsoportok is vehemensen ellenzik az állami vagyon eladását. A jelenlegi közvélémény-kutatási adatok szerint a mentőcsomag-párti konzervatív Új Demokrácia (ND) mögött szorosan a második helyen álló IMF-EU-hitel ellenes radikális baloldali párt, a Sziriza ugyanakkor elutasítja a privatizációt és felülvizsgálná az eddig az ezen a területen meghozott döntéseket.

Egyelőre azonban nem is lehetne sok mindent magánosítani. Görög sajtóhírek szerint mivel a TAIPED összes futó projektjét befagyasztották az ingatag belpolitikai helyzet miatt, így az idén biztosan privatizálható vállalatok között csak az állami szerencsejáték-szervező társaságok találhatóak meg. 2012-ben esetleg még az állami tulajdonban lévő Közösségi Gázvállalat (DEPA) és a gázvezetékrendszert üzemeltető DESFA privatizációja kezdődhet meg, ám itt bizonytalanabb a helyzet. Az Európai Bizottság (EB) arra hívta fel a figyelmet, hogy az 50 milliárd eurós privatizációs célt tartani kell, de elképzelhető, hogy az újratőkésített helyi bankok közül is el lehet majd adni párat. Az EB úgy véli, hogy a privatizáció fontos eleme lehet az ország gazdasági talpraállításához, modernizálásához és így a külföldi befektetők is jobban érdeklődnének a görög lehetőségek iránt.

Az energiaszektor is problémákkal küzd

Eközben már rendkívül akut problémákat kezd mutatni a görög gazdaság több fontosabb szereplője is az állami pénzek és vállalati hitelek hiánya miatt. Görögország legnagyobb áramszolgáltatója, a PPC a csőd szélén táncol, mivel a munkanélküliség emelkedésével és a bérek csökkenésével sok görög háztartás nem tudja fizetni áramszámláit. Megfigyelők szerint így áramkimaradások sem elképzelhetetlenek, mivel a legtöbb szektorbeli szereplő már jelentős mennyiségű kifizetetlen számlát halmozott fel a gázt és olajat biztosító külföldi vállalatokkal szemben. A NEL Lines hajótársaság szerdán pedig felfüggesztette járatait, mivel 8,8 millió euróval tartozik neki a görög állam egyes vonalak üzemeltetéséért.

Görögországban most vasárnap tartanak újfent parlamenti választásokat, amin eldőlhet, hogy az uniós mentőcsomagot végigvinni szándékozó politikai erők kerülnek hatalomra, így megmaradhatna a görög euró és a privatizáció is tovább gördülhetne. Ha a baloldali radikálisok alakíthatnak majd kormányt, akkor alapjaiban változhat meg Görögország helyzete az EU-n belül és ennek komoly gazdasági hatásaival is számolni kell majd.