Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Ciprus újabb kölcsönszerződést kötne Oroszországgal – ezt a ciprusi kormány képviselője mondta csütörtökön. A tervezett kölcsön nagyságáról nem beszélt, csak annyit mondott, hogy már tárgyalnak az oroszokkal.
Ciprusi illetékesek a hét elején arról számoltak be, hogy a tervek szerint Oroszországhoz, Kínához vagy az Európai Unióhoz fordulnak, legfeljebb 4 milliárd eurót szeretnének kölcsön kapni. Ciprus tavaly decemberben már kapott 2,5 milliárd euró hitelt Oroszországtól, akkor négy és fél évre, 4,5 százalékos kamattal.
A súlyos gondokkal küszködő ciprusi gazdaság az első negyedévben is recesszióban volt, a hazai össztermék (GDP) 0,4 százalékkal csökkent az előző három hónaphoz képest. A gazdaság hanyatlása ezzel felgyorsult, a múlt év utolsó negyedében még csak 0,3 százalékkal zsugorodott a GDP.
Éves összevetésben 1,6 százalékkal esett a GDP a március végével zárult három hónapban az előző negyedévi 0,8 százalék után. Ez már a harmadik egymást követő negyedév, hogy csökken a mutató.
Szerdán egyszerre két fokozattal, mélyen a spekulatív adósosztályzati sávba minősítette vissza Ciprust a Moody's Investors Service. A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja egy nappal korában, kedden két ciprusi bankot minősített le, és további osztályzatrontás rövid időn belüli lehetőségére utaló leminősítési felülvizsgálat alá vette azokat.
Ciprus nem tud pénzhez jutni a nemzetközi piacon, mert a három nagy hitelminősítő "bóvli" státusban tartja az ország hitelbesorolását. Az idén esedékes fizetési kötelezettségeit is csak a decemberben megadott orosz hitellel tudja teljesíteni.
A hónap végéig legalább 1,8 milliárd euróval kell feltőkésíteni a Cyprus Popular Bankot (CPB), az ország második legnagyobb pénzintézetét. A kormány májusban lejegyezte a bank tőkepótló kötvénykibocsátását, hogy segítse a magántőke bevonását. Ez azonban azt jelenti, hogy ha a CPB nem tud pótlólagos forráshoz jutni a tőkepiacon, az államnak kell előteremtenie 1,8 milliárd eurót, amely a teljes ciprusi GDP tíz százaléka.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
A politikai elemző szerint a jövő évi választás a miniszterelnökről fog szólni.
Vajon eljön az idő, amikor a boltok nekünk fizetnek majd azért, hogy náluk vásároljunk? Nem tudni, de tény, történelem során volt néhány furcsa példa arra, mi miért került kevesebbe és ennek mi lett a következménye. Elek Péter hozott is párat a Duma Aktuál közönségének.
Az ellenzéki politikus szerint ha a Tiszának kétharmada lenne, akkor Rogánt, Schadlt, Völnert, a Matolcsy-kör tagjait, és mindenkit, aki a magyaroktól lopott, bilincsben vinnék el.