Mint ahogy Matolcsy György csütörtöki sajtótájékoztatóján kiderült, a pénzügyi tranzakciós illetékből tervezett bevétel megemelésére elsősorban azért van szükség, mert a költségvetés kiadási oldalát 170 milliárd forinttal megnövelte a kormány a tervezet első változatához képest. Ennek főként az az oka, hogy a kormány valamelyest engedett a minisztériumok követeléseinek, és összesen 120 milliárddal megemelte az apanázsukat. (A maradék 50 milliárdot pedig betolja tartalékba.)

A bevételi oldal ugyanakkor ugyanennyivel emelkedett: a pénzügyi tranzakciós illetékből az áprilisi konvergenciaprogramban szereplő 130 milliárd forintos bevétel helyett Matolcsy 150 milliárddal többet, 280 milliárdot vár, ami kiegészítve a központi közigazgatásban dolgozók kötelező nyugdíjba vonulásán elért 20 milliárdos megtakarítással kiadja a 170 milliárd forintos kiadásnövelés fedezetét.

Ebben az esetben azonban a bankadó (aminek jövőre 60 milliárd forint lenne a bankokra eső része) csak akkor lenne kivezethető, ha a kormány csökkentené a kiadásokat, vagy más adóbevételből pótolná a kiesett 60 milliárdot – mondta a hvg.hu-nak Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője.

Túry Gergely

A szakértő szerint a pénzügyi tranzakciós illetékből várt 280 milliárd nagy összeg, majdnem eléri a GDP 1 százalékát, és nagyon nehéz megítélni, milyen hatással lesz a gazdasági növekedésre. Valójában emiatt az 1,6 százalékos gazdasági növekedés a legbizonytalanabb pontja a kormány tervének. Az viszont pozitív, hogy a kabinet tartani akarja a 2,2 százalékos 2013-as hiánycélt – mondta az elemző.

Meglepte a bankokat Matolcsy

Az, hogy korábban 130 milliárdot várt a kormány a pénzügyi tranzakciós illetékből, most pedig már 280 milliárdot, azt mutatja, hogy magasabban lesz az a korlát vagy összeghatár, ameddig a tranzakciós illetéket meg kell fizetni (a konvergenciaprogramban még 30 ezer forint volt a fizetendő adó értékhatára).

Ugyanakkor a 280 milliárd forintos várt bevételből az is sejthető, hogy valamilyen korlát azért lesz, ugyanis enélkül 300-400 milliárd forint is befolyhatna a tranzakciós illetékből szakértői becslések szerint – mondta Árokszállási Zoltán. Ezt a számot Matolcsy György a bankszövetség számításaként emlegette csütörtöki sajtótájékoztatóján, és azzal szépítette a tervezett 280 milliárd forintos bevételt, hogy utóbbi kevesebb. (Kérdés, a miniszter irányítása alatt álló apparátusnak hogyan sikerült úgy elrontania a számítást eddig, hogy a 3-400 milliárdnak ezidáig csak a töredéke jött ki minden kormányzati megszólalásból.)

Fontos azonban megjegyezni, jelenleg a parlament előtt egy olyan törvényjavaslat van a tranzakciós illetékre, amelybe a kormány nem épített korlátot, vagyis ha a becslések pontosak, egyelőre a 3-400 milliárd forintos bevételt tartalmazza, jóllehet a konvergenciaprogramban még azt ígérte a kormány, hogy lesz korlát.

Matolcsy György hangsúlyozta a sajtótájékoztatón azt is, hogy még folynak a tárgyalások a bankokkal. A tárgyalásokon azonban szó sem volt arról, hogy a kormány 280 milliárdra emeli a pénzügyi tranzakciós bevételt, és az sem világos, honnan veszi a miniszter a 300-400 milliárd forintos becslést – mondta kérdésünkre a tárgyalások menetét jól ismerő, neve elhallgatását kérő pénzintézeti forrás.

Matolcsy újfent foglalkoztatási homokvárakat épít

„Nem tudhatjuk, hogyan határozták meg ezt a számot. Feltételezhető, hogy irreális, mint a korábbi 1 millió új munkahely – mondta Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezető kutatója arra reagálva, hogy a nemzetgazdasági miniszter 300 ezer közmunkahellyel számol. A bedobott számról nem lehet tudni, milyen időintervallumra vonatkozik, mikorra érhető el ez a nagyságrend, és hogy ebbe a megszűnő és létrejövő közmunkahelyek együttesen beleszámítanak-e.

Túry Gergely

Hárs mindezt azzal is kiegészítette, hogy a jelenlegi közmunkahelyeket sem tudják mind betölteni, a munkaalkalmakat nem a piaci igények teremtik, és a közmunkaprogramok amúgy is nagyon sokba is kerülnek az államnak. Így a foglalkoztatási problémákra nem jelentenek megoldást – mondta a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezető kutatója, aki szerint “Matolcsy állításaiban általában mindig megbújik egy vízió, a probléma ugyanakkor az, hogy ez a vízió legtöbbször meg is telik tartalommal”.

Százezer új munkahely

A nemzetgazdasági miniszter a megtakarítások között említette a közalkalmazotti körben a 62 év fölötti munkavállalók kötelező nyugdíjazását. A lépést Árva János, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke „gyalázatos, szakmai szempontból érthetetlen lépésnek" aposztrofálta. Szerinte a közalkalmazottak és köztisztviselők már jelenleg is napi 10-12 órát dolgoznak a központi közigazgatásban. És ha a kormány 20 milliárd megtakarítást vár a lépéstől, akkor valószínűsíthetően nem is akarja feltölteni a megüresedő álláshelyeket. Az azonban szerinte ellentmondásos, hogy a bérkompenzációra szánt 64 milliárdból ezzel a lépéssel 20 milliárdot visszavenne a kormány.

A jövő évi költségvetés prezentálásakor Matolcsy a kormánynak azt a tervét is megosztotta, hogy 2013 végére szeretnék elérni, hogy az aktívak száma érje utol a 2007-es szintet (3,9 millió fő), amihez 100 ezer új, 8 órás munkahelyre van szükség. Hárs Ágnes szerint ez a szám kétségkívül reálisabb, mint a korábban emlegetett egymillió. “Ugyanakkor nem tudom, hogy milyen hatástanulmányok alapján dolgoztak a minisztériumban, a mostani gazdasági környezetben már 50-60 ezer új munkahely előremutató lenne. Vagy 100 ezer részmunkaidős munkahely” – emelte ki a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezető kutatója.