Két és fél órás csúszással bukkantak fel csütörtök éjjel az Európa Tanács sajtótermében az unió vezetői első ülésszakukat követően, mégsem tudtak kézzelfogható eredményeket felmutatni.

Két tagállam - minden valószínűség szerint Olaszország és a Spanyolország - blokkolta a megállapodást a 120 milliárd eurót mozgósító növekedési és foglalkoztatási csomaggal kapcsolatban - jelentette ki csütörtök éjjeli sajtótájékoztatón az Európa Tanács állandó elnöke.

Herman van Rompuy szerint hasznos és mély vita zajlott a növekedési és munkahely-teremtési csomagról, valamint a következő hétéves 2014-2020 közti uniós keretköltségvetésről. Az előbbiről azonban az azonnali lépéseket sürgető tagállamok miatt az állam- és kormányfők későre tolódott munkavacsoráján tartottak egyeztetéseket.

Olasz diplomáciai források szerint az ingadozó miniszterelnöki széke miatt különösen kemény tárgyalási technikát folytató Mario Monti kormányfő addig nem adja be a derekát, amíg nem tesznek konkrét vállalásokat a vezetők a rövid távú lépések megvalósítása mellett.

Átcímkézett és új források

A gazdasági növekedésserkentésről Van Rompuy azt mondta, a 120 milliárdnyi összeg felét az Európai Beruházási Bank (EIB) 10 milliárdos tőkeemelésén keresztül hozzáférhetővé váló megnövekedett hitelkihelyezési képessége adja. A másik 60 milliárdot a közösségi költségvetésből fel nem használt kohéziós támogatási pénzekből csoportosítják át.

A csomag célja az azonnali növekedési és munkahely-teremtési intézkedések foganatosítása, elsősorban a leginkább bajban lévő tagállamok és régiók helyzetének enyhítésén keresztül. Brüsszeli elemzők azonban hangsúlyozzák, hogy a 120 milliárd euróból mindössze a tagállamok által a EIB tőkeemelésére összedobandó 10 milliárd lesz valóban új forrás.

Bevonnák a magántőkét

Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso az egyedi infrastrukturális beruházások finanszírozására szolgáló projektkötvényekről szóló döntésről is beszélt.

Szerinte az a 230 millió euró, amelyet a közösségi büdzséből teremtenek elő a kötvények fedezetére, 4,5 milliárd euró értékben finanszírozhat majd közlekedési, távközlési és energetikai infrastruktúrafejlesztést a hitelkihelyezéseken keresztül.

A finanszírozásba jócskán bevonnák a magántőkét is. Barroso reményét fejezte ki, hogy amennyiben beválik ez az új PPP finanszírozási forma, azt később szélesebb körben is bevetnék a tagállamok közti infrastruktúra-összeköttetések javítására.

A következő hétéves uniós költségvetésről szólva Van Rompuy “kivételes lehetőségről beszélt, amely a jövőbeni növekedést segítő eszköz lehet, még ha az EU büdzséje jóval kevesebb is, mint a tagállamoké. Ugyan csak egyötvened része az EU-országok GDP-jének, de igen hatékony közvetlen beavatkozásra ad lehetőséget" - tette hozzá a tanács elnöke.

A nemzeti önzés csapdájában

A csütörtöki tárgyalási nap másik nagy kudarca az egységes európai szabadalmi rezsimhez köthető.

Ennek a nehezén ugyan már a tavalyi magyar EU-elnökség alatt túljutott az EU egy 25 tagállam számára elfogadható nyelvi és szabadalmi bíráskodási rezsim kidolgozása révén, de azóta sem sikerült eldönteni, hogy a szabadalmi bíróság központjáért viaskodó Párizs, London és München közül melyik kerüljön ki győztesen.

A soros EU-elnökséget vezető dán miniszterelnöknő, Helle Thorning-Schmidt a szabadalmi vita kapcsán kijelentette: továbbra is bíznak benne, hogy még a csúcson megszületik a megegyezés, hiszen az egységes szabadalmi rendszerre mint az európai versenyképesség-javítás egyik fontos zálogára tekintenek.

Csúcs után még egy csúcs

A fentiek azonban csak a kétnapos EU-csúcs “könnyű” témái. A hosszú távú uniós integrációt monetáris gazdasági és politikai unióval kiegészítő föderális Európát vizionáló hétoldalas akciótervről csak csütörtök éjjel indulnak és valamikor a tervek szerint pénteken zárulhatnak le az tárgyalások.

Pénteken déltől az eurózóna-tagok körében folynak majd a viták az azonnali lépéseket igénylő görög és spanyol ügyekről, illetve a szintén nehéz helyzetben lévő Ciprusról és Olaszországról. Az olasz kormányfő éppen ezt a menetrendet borította fel azzal, hogy már a csúcs első szakaszában rövid távú lépésekről történő megállapodást követelt a németek kitartó ellenállása ellenére.

A csúcs végeredményét illetően az Európai Tanács hvg.hu-nak nyilatkozó képviselője hangsúlyozta, a piacok nyomására túlpörgetett várakozásokkal ellentétben nem várható áttörés a föderális uniót vizionáló menetrendről.

Mégis lehet döntés a hétvégén?

Van Rompuy tervei szerint arról ősszel egyeztetnek részletesen az államfők és az év vége előtt fogadják el a végleges terveket. A csúcs rendelkezésre álló időkereteit azonban leszűkíti, hogy Angela Merkel német kancellárnak pénteken délután öt órakor jelenése van Berlinben. A Bundestagban ugyanis az unió állandó válságalapjáról az ESM-ről (Európai Stabilitási Mechanizmus) és a fiskális unióról szavaznak.

Igaz, a tagállamok diplomatái azt rebesgették az első nap során, hogy vezetőik készek akár a hétvége egy részét, vagy egészét is a formális csúcs utáni euróövezeti csúcstalálkozóra áldozni.

Mindezt azért, hogy a jövő hétfői tőzsdenyitásra a piacokat is megnyugtató döntésekkel állhassanak fel a brüsszeli tárgyalóasztaltól. A hétvégi tárgyalásokat azonban eddig Merkel határozottan elvetette, most azonban, hogy már nem kell Kijevbe utaznia a német válogatott Eb-ből történt kiesése nyomán, vasárnap akár meg is gondolhatja magát.