Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Két és fél órás csúszással bukkantak fel csütörtök éjjel az Európa Tanács sajtótermében az unió vezetői első ülésszakukat követően, mégsem tudtak kézzelfogható eredményeket felmutatni.
Két tagállam - minden valószínűség szerint Olaszország és a Spanyolország - blokkolta a megállapodást a 120 milliárd eurót mozgósító növekedési és foglalkoztatási csomaggal kapcsolatban - jelentette ki csütörtök éjjeli sajtótájékoztatón az Európa Tanács állandó elnöke.
Herman van Rompuy szerint hasznos és mély vita zajlott a növekedési és munkahely-teremtési csomagról, valamint a következő hétéves 2014-2020 közti uniós keretköltségvetésről. Az előbbiről azonban az azonnali lépéseket sürgető tagállamok miatt az állam- és kormányfők későre tolódott munkavacsoráján tartottak egyeztetéseket.
Olasz diplomáciai források szerint az ingadozó miniszterelnöki széke miatt különösen kemény tárgyalási technikát folytató Mario Monti kormányfő addig nem adja be a derekát, amíg nem tesznek konkrét vállalásokat a vezetők a rövid távú lépések megvalósítása mellett.
Átcímkézett és új források
A gazdasági növekedésserkentésről Van Rompuy azt mondta, a 120 milliárdnyi összeg felét az Európai Beruházási Bank (EIB) 10 milliárdos tőkeemelésén keresztül hozzáférhetővé váló megnövekedett hitelkihelyezési képessége adja. A másik 60 milliárdot a közösségi költségvetésből fel nem használt kohéziós támogatási pénzekből csoportosítják át.
A csomag célja az azonnali növekedési és munkahely-teremtési intézkedések foganatosítása, elsősorban a leginkább bajban lévő tagállamok és régiók helyzetének enyhítésén keresztül. Brüsszeli elemzők azonban hangsúlyozzák, hogy a 120 milliárd euróból mindössze a tagállamok által a EIB tőkeemelésére összedobandó 10 milliárd lesz valóban új forrás.
Bevonnák a magántőkét
Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso az egyedi infrastrukturális beruházások finanszírozására szolgáló projektkötvényekről szóló döntésről is beszélt.
Szerinte az a 230 millió euró, amelyet a közösségi büdzséből teremtenek elő a kötvények fedezetére, 4,5 milliárd euró értékben finanszírozhat majd közlekedési, távközlési és energetikai infrastruktúrafejlesztést a hitelkihelyezéseken keresztül.
A finanszírozásba jócskán bevonnák a magántőkét is. Barroso reményét fejezte ki, hogy amennyiben beválik ez az új PPP finanszírozási forma, azt később szélesebb körben is bevetnék a tagállamok közti infrastruktúra-összeköttetések javítására.
A következő hétéves uniós költségvetésről szólva Van Rompuy “kivételes lehetőségről beszélt, amely a jövőbeni növekedést segítő eszköz lehet, még ha az EU büdzséje jóval kevesebb is, mint a tagállamoké. Ugyan csak egyötvened része az EU-országok GDP-jének, de igen hatékony közvetlen beavatkozásra ad lehetőséget" - tette hozzá a tanács elnöke.
A nemzeti önzés csapdájában
A csütörtöki tárgyalási nap másik nagy kudarca az egységes európai szabadalmi rezsimhez köthető.
Ennek a nehezén ugyan már a tavalyi magyar EU-elnökség alatt túljutott az EU egy 25 tagállam számára elfogadható nyelvi és szabadalmi bíráskodási rezsim kidolgozása révén, de azóta sem sikerült eldönteni, hogy a szabadalmi bíróság központjáért viaskodó Párizs, London és München közül melyik kerüljön ki győztesen.
A soros EU-elnökséget vezető dán miniszterelnöknő, Helle Thorning-Schmidt a szabadalmi vita kapcsán kijelentette: továbbra is bíznak benne, hogy még a csúcson megszületik a megegyezés, hiszen az egységes szabadalmi rendszerre mint az európai versenyképesség-javítás egyik fontos zálogára tekintenek.
Csúcs után még egy csúcs
A fentiek azonban csak a kétnapos EU-csúcs “könnyű” témái. A hosszú távú uniós integrációt monetáris gazdasági és politikai unióval kiegészítő föderális Európát vizionáló hétoldalas akciótervről csak csütörtök éjjel indulnak és valamikor a tervek szerint pénteken zárulhatnak le az tárgyalások.
Pénteken déltől az eurózóna-tagok körében folynak majd a viták az azonnali lépéseket igénylő görög és spanyol ügyekről, illetve a szintén nehéz helyzetben lévő Ciprusról és Olaszországról. Az olasz kormányfő éppen ezt a menetrendet borította fel azzal, hogy már a csúcs első szakaszában rövid távú lépésekről történő megállapodást követelt a németek kitartó ellenállása ellenére.
A csúcs végeredményét illetően az Európai Tanács hvg.hu-nak nyilatkozó képviselője hangsúlyozta, a piacok nyomására túlpörgetett várakozásokkal ellentétben nem várható áttörés a föderális uniót vizionáló menetrendről.
Mégis lehet döntés a hétvégén?
Van Rompuy tervei szerint arról ősszel egyeztetnek részletesen az államfők és az év vége előtt fogadják el a végleges terveket. A csúcs rendelkezésre álló időkereteit azonban leszűkíti, hogy Angela Merkel német kancellárnak pénteken délután öt órakor jelenése van Berlinben. A Bundestagban ugyanis az unió állandó válságalapjáról az ESM-ről (Európai Stabilitási Mechanizmus) és a fiskális unióról szavaznak.
Igaz, a tagállamok diplomatái azt rebesgették az első nap során, hogy vezetőik készek akár a hétvége egy részét, vagy egészét is a formális csúcs utáni euróövezeti csúcstalálkozóra áldozni.
Mindezt azért, hogy a jövő hétfői tőzsdenyitásra a piacokat is megnyugtató döntésekkel állhassanak fel a brüsszeli tárgyalóasztaltól. A hétvégi tárgyalásokat azonban eddig Merkel határozottan elvetette, most azonban, hogy már nem kell Kijevbe utaznia a német válogatott Eb-ből történt kiesése nyomán, vasárnap akár meg is gondolhatja magát.
