Komoly akut tüneteket mutat a magyarországi lakásállomány és ezen keresztül a lakhatási szegénység is jelentős méreteket ölt hazánkban. A Pénzcentrum.hu-n megjelent írás szerint lakhatási szegénység alatt olyan lakáskörülményeket értünk, amelyek között nem teljesülnek a megfelelő lakhatás körülményei, vagyis például a lakhatás minősége, megfizethetősége jogi biztonsága vagy elhelyezkedése. A magyar közvélemény azonban a lakhatási szegénységet legtöbbször a kritikán aluli lakásminőséggel azonosítja, illetve a városi és vidéki gettókkal azonosítja.

Egyeseknek csak álom az angol WC

Míg összességében nem kritikus a helyzet, a lakásállománynak 2011-ben voltak olyan területei, ahol jelentős problémák mutatkoztak. 233 ezer itthoni háztartás egyáltalán nincs rákötve a vezetékes vízszolgáltatásra, a lakásállománynak pedig csak mintegy 72 százaléka csatlakozik a szennyvízhálózatra és ez azt jelenti, hogy 1,2 millió lakásnak nincs hozzáférése ehhez a szolgáltatáshoz. A magyar népesség 6,6 százaléka olyan lakásokban él, amelyek nem rendelkeznek saját WC-val, 4,4 százaléknyi honfitársunk pedig nem tud fürdőkádban vagy zuhanyozóban tisztálkodni otthon, mivel ilyen helyiség nincsen kialakítva lakásukban.

A Habitat for Humanity éves jelentéséből az is kiderül, hogy a magyar lakosság negyede, 2,5 millió ember él olyan háztartásban, amely elmaradt lakásköltségeivel, vagyis a megfizethetőség a legsúlyosabb probléma ma Magyarországon. Emellett a legfrissebb Eurostat adatok szerint több mint 1 millió ember élt olyan háztartásban, ahol előfordult, hogy anyagi okokból nem tudtak megfelelően fűteni.

A magyar lakosság negyede beázó tetőket, penészes padlókat kénytelen elviselni

Az Eurostat legfrissebb hozzáférhető statisztikái szerint a magyarországi lakosok majdnem 25 százalékát érinti legalább az egyik probléma a következők közül: beázó tető, nedves falak/padló/alap, penészes ablakok vagy padló. Magyarország a negyedik legkedvezőtlenebb helyzetű tagállam a fenti lakhatási problémák előfordulását illetően az Euórpai Unióban (EU). A lakásminőségi problémák erősen összefüggenek a területi elhelyezkedéssel, a kistelepüléseken, különösen az elmaradott térségekben fekvő kistelepüléseken koncentrálódnak.

Több mint 230 ezer magyar háztartás nem csatlakozik a vezetékes vízszolgáltatásra

Stiller Ákos

Több mint 1600 gettóban 300 ezren élnek itthon

Specifikus problémát jelent a szegénység koncentrációja Magyarországon, már nemcsak az ország északkeleti részén, hanem annak délnyugati területein is komoly méreteket ölt a szegregálódás, a települési mellett már kistérségi szinten is. Egy 2010-ben készült vizsgálat szerint 150 gettósodó falu van hazánkban és bár ez a probléma korántsem csak a romákat érinti, ők azonban felülreprezentáltak az ország hátrányos helyzetű területein. Az MTA egyik korábbi kutatása is azt támasztja alá, hogy egybefüggő szegregálódó területek alakultak ki ezekben a régiókban, ahol a roma lakosság akár 70-80 százalékának sincs munkája. Az ország teljes lakosságának tíz százaléka él ilyen területeken, a romáknak pedig mintegy harmada kénytelen a szinte semmilyen kilátást biztosító régiókban megpróbálkozni a túléléssel, mert ezeken a településeken sokszor már remény sincs.

A 2010-es kutatás szerint összességében elmondható, hogy Magyarországon 1600 városi és falusi szegregátum található (ez az adat nem tartalmazza a gettósodó települések lakóit), ahol 300 ezren élnek. Emellett a 2001-es népszámlálás adatai szerint a 2000 fő feletti városokban található szegénynegyedekben 160 ezren éltek.

A leszakadt vagy leszakadóban lévő kistérségekben még az intézményi, szolgáltatási ellátottság területén is komoly problémák mutatkoznak, egy 2009-es számvevőszéki jelentés szerint nappal az ország 78,2 százalékát, éjjel pedig csak 79 százalékát tudták 15 percen belül elérni a mentők. A leszakadóban lévő települések jelentős része pedig az országhatárok mentén helyezkedik el, ahol általában rosszabb az infrastruktúra, így több időt vesz igénybe például a mentők eljutása a beteg emberek. A továbbtanulás területén pedig eleve hátránnyal indulnak a hátrányos helyzetű kistérségek, a baranyai régió ilyen településein például a jobb oktatással járó pluszköltségeket sok család nem tudja vállalni, így sok fiatal számára bezáródik a felsőoktatásba vezető út.