A 2009-es válság a hazai gazdaságot legyengült állapotban érte. A magyar kilábalás sebessége 2010-11-ben azonban nem tért el az európai uniós átlagtól - mondta Balatoni András, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője egy hétfői konferencián. 2010 első negyedévétől kezdve, amióta ismét növekszik a gazdaság, csak az export és az ezzel együttjáró készletfeltöltés járult hozzá a növekedéshez. A beruházás sokkal nagyobb mértékben esik vissza, mint akár régiós versenytársainké is. 2002 óta létező ez a tendencia, de 2009 óta mindez felgyorsult. És ezzel a hazai gazdaság potenciális növekedési rátája csökkent tovább az elmúlt két évben.

A gyenge hitelezés a növekedés akadálya

A fizetési mérlegben drasztikus alkalmazkodás figyelhető meg, de ez csak válságtünet, nem sikertörténet, a magyar gazdaság belső felhasználása nem megfelelő. A munkaerőpiacon a Századvég Gazdaságkutató kutatási igazgatója szerint kettősség figyelhető meg: lassú emelkedés tapasztalható, a kormányzat pedig helyesen a munkaerőkínálatot ösztönzi, a kínálat ugyanakkor intenzívebben bővül, mint a kereslet. Nem feltétlenül baj, ha magas a munkanélküliségi ráta, ha ez a strukturális változások miatt következik be és nem csak a munkaerőkereslet hiányára utal - emelte ki Balatoni.

A gyenge banki hitelezési hajlandóság a gazdasági növekedés effektív gátját képezi - hangsúlyozta a Századvég Gazdaságkutató kutatásvezetője. Itt különösen a bankadó és végtörlesztés okozta terheket és a nehezülő anyabanki finanszírozást érdemes megemlíteni mint negatív tényezőket. Eközben nem számíthatunk fordulatra a következő másfél évben ezen a területen.

Csak az export

A hazai exportáló vállalatok teljesítménye 2013-ban már dinamizálódhat, a hazai kereslet bővülése idén még lassú - emelte ki Balatoni. A fogyasztást 2012-ben visszahúzzák a csökkenő reálbérek és a hitelezés akadozása. Tavaly még nagy jövedelmek áramlottak a háztartásokhoz (pl. magánnyugdíjak reálhozamai), így a fogyasztás visszaesése mérsékelt lesz. A beruházások területén a finanszírozási nehézségek és a szabályozás változása (pl. plázastop) is visszahúzhatja a beruházásokat. A hazai gazdaságban minden belső felhasználású tétel csökkenni fog idén, a strukturális egyenleg viszont 2,9 százalékkal javulhat, hangsúlyozta a kutatási igazgató.

Jövőre egyszázalékos növekedésre számítanak, 2013 végére oda érünk, ahol 2011 végén voltunk. A kivitel jövőre már 6,5 százalékkal növekedhet, az idei 3,5 százalékos mélypont után. A Századvég Gazdaságkutató előrejelzése szerint idén és jövőre is csak az export húzhatja majd a gazdaságot, a foglalkoztatás pedig a közmunkaprogramok miatt bővülhet.

Költségvetési kockázatok

A 2013-as költségvetésben nagyon kicsi az eltérés a bázisévhez, 2012-höz képest. Jjelentős azonban az eltérés a tavalyi konvergenciaprogramtól. Idén szinten maradnak a kiadások és a bevételek szintjén akar növelni a kormányzat. Érdemes kiemelni, hogy hatalmas mennyiségű uniós forrással tervez a kormány, körülbelül akkora mennyiséggel, mint az SZJA-ból származó bevételek, 1600 milliárd forinttal. Kiadási oldalon a kormány a közösségi közlekedésen és az egészségügyön akar vágni jövőre.

A költségvetést övező pozitív kockázatok között szerepel az uniós források felülbecslése, mivel így kisebb önrész is szükséges. Emellett a nyugdíjkiadásokat is viszonylag konzervatívan tervezte a kormány, a 200 milliárdos tartalék pedig elegendő lehet (az elemzés még a 300 milliárdos gazdaságélénkítő program benyújtás előtt készült). Balatoni szerint a negatív kockázatok között az optimista makropálya szerepel, és a foglalkoztatottság területén is derűsebben ítéli meg a helyzetet a kormány a 2013-as évben. Az adóbevételekkel kapcsolatos kockázatokat is érdemes még megemlíteni, mivel az SZJA-ból kevesebbet szedhet majd be a kormány, így a 2013-hoz képesti bázisévvel lehetnek kisebb gondok. A 300 milliárdos munkahelyvédelmi programmal, mely még nem képezte az elemzés tárgyát, azonban érdemben módosultak a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos kockázatok - hangsúlyozta a Századvég Gazdaságkutató kutatási igazgatója.