A fenntarthatatlan költségvetési politika következtében ismét kritikus szintre, 80 százalék fölé emelkedett az államadósság szintje, és ez a magyar országkockázati felárat újfent jelentőse megnövelte, így 2008 után 2012-ben is az IMF hitelére szorulunk - olvasható Pogátsa Zoltán közgazdász, egyetemi tanár legfrissebb blogbejegyzésében. A közgazdász írásában kitér arra, hogy az IMF-megállapodást megváltásként üdvözölni tévedés, mivel ez megszorításokra épül, ugyanakkor Magyarországnak szüksége van a megállapodásra.

Ennek több oka is van Pogátsa szerint. A legnyilvánvalóbb, hogy a magas szinten stabilizálódott hozamelvárások miatt az államadósság piaci finanszírozása újabb nagy terhet jelent a magyar költségvetésnek az adósságállomány növekedése miatt. A másik oka az, hogy a magas államkötvény hozamok miatt a vállalati hitelezés is rendkívüli mértékben megdrágult, így itthon szinte leállt a vállalati hitelezés, mivel a cégek nem tudják kifizetni a magas hitelkamatokat. Egy kiszámítható és fenntartható költségvetési politikával, illetve infláció helyett növekedésorientált monetáris politikával 1,5-2 százalékkal csökkenthetőek lennének az állampapírok kamatai - fejti ki a közgazdász.

A Nyugat-Magyarszági Egyetem tanára blogbejegyzésének második részében a magyarországi infláció magas szintjének lehetséges okait veszi górcső alá. Pogátsa úgy véli, hogy Magyarország kilóg a régió országai közül abban a tekintetben, hogy a válság hatására nálunk nem csökkent alacsony szintre a pénzromlás mértéke. A közgazdász szerint két okból lehet magas a magyar infláció. Az egyik, hogy fiskális oldalon folyamatosan gerjesztik azt, például új adónemek bevezetésével. Másrészt pedig monetáris okai lehetnek a magas infláció, mivel eddig is tartósan magas volt a pénzromlás mértéke, így a továbbiakban is mindig beépítenek a várakozásokba egy plusz százalékot. "Félő, hogy a tartósan magas magyar inflációnak valamifajta önbeteljesítő profécia jellege van" - írja Pogátsa.

"Az amúgy is kivitelezhetetlen infláció targetálás feladásával a jegybanknak arra kellene törekednie, hogy a jelenleginél alacsonyabb jegybanki alapkamat jöhessen létre" - írja a közgazdász. Az alacsonyabb állampapír kamatszint olcsóbb forrásokhoz juttatná a bankrendszert, ez később lenyomná az adósságállományhoz kötődő hozamelvárásokat. A folyamat végén olcsóbb forrásokhoz jutna a gazdaság egésze, nőne a beruházási ráta, és növekedésnek indulna a gazdaság. Végső soron ez pedig stabilizálóan hatna a költségvetésre is.