Az adat azt is jelenti, hogy jelentősen mélyült a brit gazdaság recessziója, ugyanis a tavalyi utolsó és az idei első negyedévben egyaránt 0,3 százalékkal csökkent Nagy-Britannia - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság - hazai összterméke (GDP) negyedéves összevetésben. Elemzők előzetesen 0,3 százalékos brit GDP-csökkenést vártak az idei második negyedévre is.

A statisztikai hivatal szerint az idei második negyedéves növekedési ütem mérési bizonytalansága a szokásosnál nagyobb, tekintettel több egyedi tényezőre. A jelentés ezek közé sorolja, hogy tavasszal és a nyár elején rendkívül rossz volt az időjárás - júniusban például rekord mennyiségű eső esett és szinte kora téli hőmérsékleteket mértek -, ami kedvezőtlenül befolyásolta a szezonális termékek értékesítését.

Hozzájárulhatott a recesszió mélyüléséhez az is, hogy júniusban tartották az uralkodó trónra lépésének 60. évfordulójára rendezett központi gyémántjubileumi ünnepségsorozatot, és ennek alkalmából a kormány június elejére négynapos munkaszüneti hétvégét hirdetett.

Mindezzel együtt is azonban a brit gazdaság a leghosszabb kettős mélypontú recesszióját éli át azóta, hogy a brit statisztikai hivatal 1955-ben elkezdte a rendszeres negyedéves GDP-kimutatások közlését.

A brit gazdaság előző, 2008-2009-es recessziója is már az addigi leghosszabb volt a modern brit gazdaságtörténetben. A visszaesés 2009 harmadik negyedévéig tartott; az volt a hatodik olyan negyedév egymás után, amelyben csökkent a brit GDP-érték. 

A statisztikai hivatal szerdán közölt második negyedévi becslése alapján a brit gazdaság bruttó teljesítménye immár harmadik negyedéve ismét folyamatosan csökken, mivel az előző recesszió vége óta először a tavalyi utolsó negyedévben mértek újból GDP-visszaesést.

A brit hazai össztermék az idei második negyedévben - a szerdai előzetes becslés szerint - 0,8 százalékkal volt alacsonyabb a tavalyi azonos időszakban mért értéknél.

Londoni pénzügyi elemzők kommentárjai szerint a rendkívül rossz teljesítményadatok ellenére sem várható, hogy a brit kormány lazítaná a két éve kezdett, komoly megszorításokkal járó hiány- és adósságcsökkentő programját; a szakértők ehelyett inkább további monetáris gazdaságösztönző intézkedésekre számítanak.

A Centre for Economics and Business Research (CEBR) vezető londoni gazdaságelemző intézet közgazdászai a statisztikai hivatal szerdai bejelentése után összeállított gyorselemzésükben közölték: központi előrejelzési forgatókönyvük az, hogy a Bank of England - a brit jegybank - még az idén további 50 milliárd fonttal 425 milliárd fontra (158 ezer milliárd forintra) bővíti a gazdaságélénkítő célú likviditásinjekció, vagyis a mennyiségi enyhítés jelenleg 375 milliárd fontos keretét.

A CEBR londoni elemzői szerint a brit gazdaság ezzel együtt is szinte bizonyosan recesszióban lesz 2012 egészében, és valószínűleg "túl derűlátónak" bizonyul a Nemzetközi Valutaalap (IMF) múlt héten közölt friss előrejelzése, amely 0,2 százalékos idei egész éves brit GDP-növekedést valószínűsített.

A Bank of England 2009 márciusa óta félszázalékos történelmi mélyponton tartja alapkamatát, és az akkori mély recesszióra válaszul e rendkívül enyhe kamatpolitikát mennyiségi enyhítési ciklussal is kiegészítette. A gazdaságélénkítő célú likviditásinjekció eredetileg 75 milliárd fontos keretét a bank már ötször emelte, előbb 175 milliárd fontra, majd 200 milliárd fontra, a tavaly októberi monetáris tanácsi ülésen 275 milliárd fontra, idén februárban 325 milliárd fontra, júliusi monetáris tanácsi ülésén pedig a jelenlegi 375 milliárd fontra.

Az eddig végrehajtott jegybanki mennyiségi enyhítéssel a Bank of England az éves brit hazai össztermék 20 százalékánál nagyobb értékű új likviditást juttatott a reálgazdaságba.

A mennyiségi enyhítés lényege az, hogy a jegybank "új pénzt" teremt - jóllehet ez elektronikus számlapénz, amely fizikai valójában, bankjegyek formájában nem jelenik meg -, és ebből vásárol az esetek zömében olyan államkötvényeket, amelyeket intézményi magánbefektetők, általában nyugdíjalapok és biztosítótársaságok tartanak portfolióikban. Az államkötvényekért kapott pénzt az intézményi befektetők elvileg továbbforgatják a reálgazdaságba, pótlólagos likviditást teremtve, ami a remények szerint végső soron élénkíti a gazdasági aktivitást.