Az 1,2 százalékos második negyedévi visszaesés az előző évihez viszonyítva megfelel az elemzői várakozásoknak, mi is ennyit számoltunk – mondta a hvg.hu-nak Samu János, a Concorde Zrt. vezető elemzője. Bár nincsenek részletes adatok, így nem egyértelmű, hogy mi van a visszaesés mögött, leginkább az valószínűsíthető, hogy szinte minden.

A belső keresletről tudjuk, hogy nincs, az export is csökken, hiszen a német gazdaság is lassul, illetve a német exportcikkek iránti kereslet is csökken. Az amúgy is alacsony kibocsátású építőipar teljesítménye pedig tovább romlott. A kilátások továbbra sem jók, a következő negyedévre 1,5 százalék közeli visszaesést várunk – mondta Samu, aki szerint kulcsfontosságú lenne, hogy láthatóvá váljon végre az uniós támogatások nemzetgazdasági hatása, amit az NGM beígért.

Matolcsy György az ajkába harap

Túry Gergely

Samu szerint előbb-utóbb a kormánynak is reagálnia kell ezekre a negyedéves adatokra, hiszen a kormány hivatalosan az egész évre még mindig 0,1 százalékos növekedést és 4,2 százalékos inflációt vár. Ennél mindkettő rosszabb lehet, és ez nyilván nem független a jövő évi várakozásoktól sem. Samu szerint a korrekcióra az EU/IMF-tárgyalások folytatása idején, ősszel kerülhet sor. Varga Mihály tárgyalásokért felelős államtitkár korábban úgy fogalmazott, hogy a második negyedéves növekedési adatok reményei szerint bizalmat ébresztenek majd a tárgyalópartnerekben a jövő évi költségvetést megalapozó növekedési várakozások iránt – ezt az értékelést feltehetően most újra kell gondolni.

Rontott elemzői várakozások

Sem a csökkenés, sem annak értéke nem ért minket meglepetésként – mondta szintén a megkeresésünkre Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője. Az várható volt, hogy gyenge volt a belső kereslet, különösen az építőipar muzsikált gyengén. Emellett pedig az egyéb beruházási tételek sem hoztak jó mutatókat. “Ami esetleg azonban meg tudta támogatni még így is a magyar GDP-t, az az export lehetett, bár a részletek egyelőre nem ismertek” – emelte ki Árokszállási. Ez azonban nem volt elég növekedés felmutatásához.

A kilátásokat tekintve egymással ellentétes folyamatok zajlanak az Erste elemzője szerint. A kecskeméti Mercedes-gyár termelése tovább bővülhet, ám hogy ennek hatása mennyire tudja kompenzálni a többi szektor gyenge teljesítményét, az igencsak kérdéses. A friss német GDP-adat – Magyarország legfontosabb exportpiacán a második negyedévben 0,3 százalékkal nőtt a bruttó hazai össztermék az előző negyedévhez képest – egyelőre azt mutatja, hogy nem állt meg az európai növekedés, bár lassulás tapasztalható. Ezt mutatja a német beszerzési menedzser index is, mely hároméves mélypontra esett idén júniusban.

A fentiek tükrében módosítottuk mind az idei, mind a jövő évi GDP-előrejelzésünket – mondta Árokszállási. Idénre 0,8 százalékos csökkenést, jövőre pedig 1 százalékos növekedést várnak az Ersténél. “Korábban talán mi kicsit optimistábbak is voltunk az idei előrejelzésünkben, az adatok tükrében ezt most korrigáltuk” – tette hozzá az Erste elemzője.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője azt közölte az MTI-vel: a  várakozásoknál kissé rosszabb az 1,2 százalékos GDP-csökkenés, és a 0,2 százalékos negyedévi visszaeséssel a hazai gazdaság technikai recesszióba került. A termelési oldalon az információ, telekommunikáció és vendéglátás kivételével szinte minden ágazatban csökkenés, illetve stagnálás volt. A legnagyobb visszaesés továbbra is az építőipart jellemzi, míg a mezőgazdaság termelése a súlyos aszály miatt csökkent jelentősebb mértékben. Az ipari termelés gyakorlatilag stagnált. Amennyiben a forint árfolyama a jelenlegi szinteken stabilizálódni tud, a fogyasztás visszaesése feltehetően nem mélyül tovább. Az idei GDP előrejelzést a TakarékBank 0,7 százalékos visszaesésre rontották, jövőre továbbra is 1,5 százalékos növekedésre számítanak, részben bázishatások, részben az Audi üzem termelésbe állása miatt, fejtette ki Suppan.

Szerencsétlen mix

Az inflációra kitérve Árokszállási elmondta, hogy érdemben alacsonyabb árnövekedéssel számoltak, az élelmiszerárak növekedése viszont meglepte őket. Eközben még további árfelhajtó tényezők is megdobhatják az idei árdrágulás mértékét, mivel bejött a telefonadó és a jövedéki adók emelése is a következő hónapokban éreztetheti hatását. “Ez egy elég szerencsétlen mix, egy majdnem 6 százalékos magas infláció társul a gazdaság zsugorodásával” – hangsúlyozta Árokszállási. Az Erste elemzője fontosnak tartotta kiemelni, hogy a magasabb infláció hatással lehet a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikájára is, a kamatcsökkentést szorgalmazókon nőhet a nyomást, hogy a mostani helyzetben ezt korántsem lenne jó meglépni. Ugyanakkor még mindig a kockázatvállalási helyzet, magyarul az IMF-megállapodás megkötése a legmeghatározóbb, így jelentősen árnyaltabb a kép, mint ahogy az elsőre látszik – mondta Árokszállási.

Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank elemzője az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy a monetáris tanács külső tagjait kevésbé befolyásolja a magas infláció, azt az egyszeri kormányzati intézkedéseknek tulajdonítják (jövedékiadó-emelés, távközlési adó bevezetése). Az elemző a fő inflációs mutatók mellett a maginfláció 5 százalék fölötti mértékére hívta fel a figyelmet, és ő sem lát lehetőséget érdemi kamatcsökkentésre. Keszeg emlékeztetett arra, hogy a tavaly őszi jövedékiadó-emelés miatt az idén év vége felé már csökkenhet az infláció, de augusztusban és szeptemberben még magas marad, így a fogyasztói árak éves átlagos emelkedése az idén 5,6 százalék körül lehet.

A tojásárak is serkentették az inflációt

Katona Tibor

Nyilván van hatása a mostani GDP-adatnak, de rosszat várt mindenki – mondta Kolba Miklós, az ING devizaüzletágának vezetője a hvg.hu-nak. Kolba szerint így elmúlhat az az utóbbi időben tapasztalt eufória, mely a forintpiacot jellemezte. “Látszik, hogy nincsenek rendben itthon a dolgok, a nagy kérdés azonban az, hogy a világban mi fog történni” – emelte ki az ING devizakereskedője. A magyar adatok ugyanakkor csak átmenetileg tudják befolyásolni az árfolyamot, a trendekre hosszabb távon a globális hangulat van hatással, fejtette ki Kolba.

Optimista NGM

Magyarország bruttó hazai terméke a második negyedévében 1,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A gazdaság emellett két egymást követő negyedévben is zsugorodott az előző negyedévhez képest, ami már technikai recessziónak számít. A nemzetgazdaság ágazatainak mintegy fele stagnált. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág teljesítménye növekedett, míg az építőiparé jelentősen visszaesett – közölte kedd reggel gyorsjelentésében a Központi Statisztikai Hivatal, amely ennél részletesebb adatokat csak szeptember 7-én közöl. Szabó Péter, a KSH főosztályvezetője úgy fogalmazott, hogy lényegében stagnálás vagy csökkenés jellemző a gazdaság összes területére.

Előzetesen valamennyi nagy londoni Kelet-Európával is foglalkozó elemző ház a magyar bruttó nemzeti össztermék csökkenését jósolta erre a negyedévre, sőt 2012 egészére is. Matolcsy György a CNN-nek adott júniusi interjújában az első negyedéves visszaesésre vonatkozó riporteri kérdésre még azt válaszolta, hogy "ez egy átmeneti időszak a magyar gazdaság számára, jövőre – ha fogalmazhatok így – robusztus növekedési adatunk lesz”. Azt viszont belátta, hogy „idén ez egy kicsit kockázatos”.

A magyar GDP-adat Európa gazdasági növekedésének megfelelő – reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A közlemény szerint az adatok nem számítanak meglepőnek, hiszen a kormány is az előző évinél jelentősen rosszabb tendenciákkal számolt az idei évben. A tárca hozzátette, a romlás oka elsősorban a korábban rendkívül erős ipari szektor átmeneti lendületvesztése, amely a külgazdasági lassulás következtében jelentkezik.

További negatív tényező lehet az NGM szerint a mezőgazdaság előző évhez viszonyított gyengébb teljesítménye. "A jövő évtől azonban folyamatos javulásra lehet számítani: több nagy ipari beruházás is megkezdi működését, illetve eléri kibocsátásának tervezett szintjét, amely mind a termelésben, mind az exportban jelentkezni fog" – fogalmazott a minisztérium.