szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Orbán Viktor a felsőoktatás koncepcionális kérdéseiben meghatározó véleménnyel rendelkezik, ennek megfelelően kalibrálták be az idei felsőoktatási keretszámokat is. Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia elnöke ugyanakkor nem érti, hogy miért épp az egyetemeknél kell kiadásokat csökkenteni, és szerinte az állam nem vonulhat ki a felsőoktatásból.

A 2013. évi finanszírozás feltételeit még mindig nem ismerjük, a költségvetés tervezete alapján ugyanakkor úgy tűnik, hogy jövőre 23-27 milliárdos támogatáscsökkenés várható a felsőoktatásban – nyilatkozta Mezey Barna, az ELTE rektora, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke a Napi Gazdaságnak. A napilap által közölt terjedelmes interjúban Mezey elmondta, hogy olyan kérdések is nyitva maradtak még, mint például a 62 év feletti oktatók nyugdíjazása, amit Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jelentett be nyáron; ez a felsőoktatást sokkal súlyosabban érintené, mint a közigazgatást. Emellett a konkrét végrehajtási rendeletekről is folynak a tárgyalások: az ösztöndíjszerződésekről, a gazdasági tanácsokról és az egyetemek gazdálkodásának-finanszírozásának kérdéséről is.

Orbán kezében futnak össze a szálak

A MRK elnöke szerint némileg változott a kormány álláspontja az intézmények számát tekintve, mivel a kormányzat terveiben eleinte még az szerepelt, hogy magas és csökkentendő az intézmények száma. Egyes intézményekről ugyanakkor nyilvánvalóvá vált, hogy fontos feladatot töltenek be, például egy város értelmiségmegtartó erejét jelentik. Mezey kiemelte, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma nyitott a tárgyalásokra, ám az intézmények helyzetét nehezíti, hogy gyakorlatilag négy minisztériumhoz tartoznak, nem teljesen világosak a hatáskörök, hogy mi hova tartozik.

Mezey Barna

Az Orbán Viktorral nyár közepén lefolytatott megbeszélésére kitérve Mezey elmondta, hogy a miniszterelnök nyilvánvaló, hogy meghatározó szerepet játszik a felsőoktatás koncepcionális kérdéseiben. Ez látszott is az állami támogatásokkal kapcsolatos döntéseknél, az önfenntartó felőoktatás ideájánál, és egyértelműen Orbán elképzelései érvényesültek a természettudományi-műszaki és társadalomtudomány szakok támogatásának megváltoztatásánál is. A központosító törekvésekre reagálva az MRK elnöke elmondta, hogy a kormányzatnak be kell látnia, minél jobban beleszól az intézmények gazdálkodásába, azok annál kevésbé lesznek képesek piaci szereplőként viselkedni és megvalósítani az önfenntartást.

Az állam nem vonulhat ki a felsőoktatásból

Mezey szerint nem lehet a felsőoktatást elképzelni kutatói tevékenység nélkül, amiben állami források is találhatóak. Amikor önfenntartó felsőoktatásról beszélünk, akkor arról is szó van, hogy az adott intézmény képes-e pályázati pénzekből a kutatási forrásait biztosítani. Ehhez azonban gazdasági szabadság is szükséges.

A jelenlegi felsőoktatásban a nagy kutatóegyetemek bevételüket 45-50 százalékban már ma is a piacról szerzik be, így jelentős mértékben képesek önmagukat finanszírozni. A piaci szereplők által igényelt tudású szakemberek helyzetére kitérve Mezey hangsúlyozta, hogy mintegy 10 év szükségeltetik ahhoz, hogy a piaci igényeknek megfelelő emberek kerüljenek a munkaerőpiacra, a rendszer nem tud azonnal alkalmazkodni a vállalkozók igényeihez.

Lehetnek intézménybezárások

Az MRK elnöke szerint elképzelhető, hogy lesznek intézménybezárások, ha ilyen mértékben folytatódik a forráskivonás. "Azt megértem, hogy csökkenteni kell a kiadásokat, de azt nem, hogy miért lett a felsőoktatás a fő célpont" – hangsúlyozta Mezey. Míg az első Széll Kálmán-terv előtt 180 milliárd volt a felsőoktatási büdzsé állami része, a kormány ezt most 90-100 milliárdra akarja lefaragni. Ennek a folyamatnak lesznek vesztesei, az integráció azonban lehet egy kiút. A kormányzat ezt az intézményekre bízta, azok pedig nemrég nyújtották be fejlesztési terveiket.

A hallgatói szerződésekre kitérve Mezey elmondta, hogy itt az adminisztráció terhei növekedtek jelentősen az intézményekben, miközben minden papírmunkát nekik kell elvégezniük, a szerződéshez formálisan nincs is közük. A határidő is szigorú, aki nem írja alá a szerződést a beiratkozási időszak végéig, az elveszíti jogosultságát az állami támogatásra. A konstrukció végrehajtása és ellenőrzése az MRK elnöke szerint rendkívüli nehézségekbe ütközik majd. A mobilitásnak pedig van egy olyan szintje, mely még jót is tesz egy adott országnak, a külföldi tapasztalatokkal hazatérő diákok az ország javát szolgálhatják.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!