2002 és 2010 között Matolcsy szerint "a hegemón pénztőke hatalmának csúcsán (...) a kereskedőkasztot és a nemzetközi pénztőkét kiszolgáló csoport" vezette az országot. Mindez azt jelenti a cikk szerint, hogy abban az időszakban a kormányzati döntések mögött rövid távú, spekulációs, fogyasztói, eladósító, külső függést erősítő érdekek álltak.

Mint írja, ez a politika már a válság előtt megbukott, de csak a 2008-as IMF-szerződéssel vált világossá a kudarc. Ám 2010-ben jött a váltás, és ma "egy nemzeti politikát folytató kormány van hatalmon", amely széles körű koalíción alapul. Ebbe a szövetségben benne van a hazai panziótulajdonos, a német autóipari óriás, a piacképes diplomáért tanuló, a végre valamilyen közmunkához jutó és a nyugdíját féltő nyugdíjas is - írja Matolcsy.

Szerinte a nemzeti önrendelkezés visszaszerzése, az állam és a gazdaság újjáépítése nélkül biztos a kudarc. Mint írta, "a kereskedőkaszt, a hegemón pénztőke gyengülése idején vágtunk bele a fordulatba, de 2008 nem hozott megoldást, ezért még erős a régi hatalom, és még nem jött létre az új koalíció a világban. Így szép nyerni".