Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A paksi atomerőmű tervezett bővítéséről szóló Lévai projekt adatainak nyilvánosságáról szóló ügy végére pont került: a Kúria sokadszorra szögezte le, hogy a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) közfeladatot ellátó szerv - olvasható a TASZ oldalán. Az MVM-nek a TASZ által képviselt Energiaklub Szakpolitikai Intézet adatigénylésében megjelölt adatokat közzé kell tennie.
Milyen környezeti, gazdasági, társadalmi hatása lesz két új atomerőmű blokknak? Hogyan és ki finanszírozza a legalább 2-3 ezer milliárdos költségre becsült beruházást? Hogyan alakulnak 10 év múlva az energiafogyasztási igények? Mind-mind olyan fontos kérdés, amelyeknek meg kell előznie egy tervezett atomerőmű-bővítést. Ez egyben, józan logikával, azt is jelenti, hogy ezektől a kérdésektől függ, induljon-e a beruházás vagy sem, azaz biztonságos, gazdaságos, indokolt-e egy ilyen gigaprojekt. Ezt hivatott eldönteni a 2009-ben indult Lévai projekt - olvasható a TASZ oldalán.
Tekintettel a tervezett projekt szakértők által becsült hatalmas költségére az Energiaklub úgy vélte, hogy a folyamatnak alapjaitól kezdve nyilvánosnak és átláthatónak kell lennie. Éppen ezért élve a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó törvény adta lehetőségével, az MVM Zrt.-től elkérte a projekt legfontosabb adatait.
Az MVM ekkor, arra hivatkozva, hogy a kért adatok döntéselőkészítő anyagnak minősülnek, továbbá üzleti titkot tartalmaznak, megtagadta azok kiadását. Ezért az Energiaklub pert indított az adatszolgáltatást megtagadó cég ellen. Az ügy egészen a Kúriáig jutott, ahol az MVM újra kénytelen volt azzal szembesülni, hogy közfeladatot ellátó szervként a kért adatokat közzé kell tennie - olvasható a jogvédő szervezet oldalán.
Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet 2011 januárjában kérte a Paksi Atomerőmű bővítésével foglalkozó Lévai projekt kapcsolódó adatait a Magyar Villamos Művektől. Mivel az MVM megtagadta az információk kiadását, peres eljárásra került sor, ami 2012. február 2-án zárult le. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében kötelezte az MVM-et a projekt tervezett összköltségével, az időtervvel, az ütemezéssel, a projekt eddigi eredményeivel kapcsolatos adatokat, valamint adatokat arra vonatkozóan, hogy az MVM Holding cégei milyen arányban vesznek részt a munkában (a résztvevő munkavállalók arányában.
Nyilvánossá kell tenni az esetleges további, a projekt munkájában résztvevő, az MVM Holdinghoz nem tartozó cégek, szervezetek listáját, a projekt keretében megkötött szerződések listáját, feltüntetve a szerződés tárgyát, a szerződött összeget, illetve a szerződésben foglalt teljesítési határidőt.
Az MVM a felülvizsgálati kérelemtől függetlenül megküldte az adatokat, illetve azóta további információkat is nyilvánosságra hozott.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Akkor igazán előnyös egy ilyen beruházás, ha a fogyasztás jelentős része egybeesik a napsütéses időszakokkal.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Akár nyáron, akár télen fogadják el a költségvetést, az abban leírt számokat szinte heti rendszerességgel írják át, és a fontos gazdasági előrejelzéseket is csak néha-néha sikerül eltalálni. Már most, az év felénél látszik, hogy így lesz ez 2025-ben is.
Mi történhetett valójában a BTR-ekkel?
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
A hivatalosan is az ő nevén lévő 188 milliárd forintnál sokkal több pénze lehet Orbán Viktor vejének a Válasz Online számítása szerint.
A kormányoldal megpróbál egy olyan narratívát költeni a szombati tüntetésről, amelyben logikai gubanc van.
A HétköznaPI CSAlódások zenekar koncertjéről készült videón is ezzel a skandálással zártak a rajongók.