Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
"Igen a vízre, nem a aranyra", "Tartsátok meg magatoknak a cianidot és távozzatok", "Ha arany kell nektek, a bankok széfjében keressétek" - ilyen és hasonló jelszavakat skandáltak a görög parlament elé vonuló tiltakozók, miután az Erdélyben már jól ismert Eldorado Gold Corporation Görögországban szeretne nyitni egy új, cianidos kitermelésű aranybányát.
A görög ellenzék vezető ereje, a baloldali radikális Sziriza párt által támogatott állampolgári bizottságok azóta küzdenek a bányaprojekt ellen, amióta az athéni kormány 2011-ben fúrási engedélyt adott a kanadai Eldorado Gold Corporation (EGC) cég Gold leányvállalatának. Ugyanez az EGC készül aranybányát nyitni az erdélyi Érchegységben, a Dévához közeli Felsőcsertésen, ahol - a verespataki elképzelésekhez hasonlóan - nagy mennyiségű cián felhasználásával mosnák ki az aranyat az ércből.
A 90-es években egy másik kanadai cég, a TVX egyszer már megpróbált a Halkidikí-félszigeten egy ilyen bányavállalatot beindítani, 2003-ban azonban meghátrált. A térség központjának, Thesszalonikinek a polgármestere és a helyi hatóságok támogatják a tervet, amely reményeik szerint több száz munkahelyet teremtene, a lakosság azonban megosztott a kérdésben.
A beruházás bírálói azt állítják, hogy a bányászati kitermelés elszennyezné a helyi víztartalékokat, és ólommal, kadmiummal, higannyal, arzénnal és más, súlyosan ártalmas anyagokat juttatna a levegőbe. A Égei-tenger északi partvidékén fekvő Halkidikí-félsziget emellett kedvelt célpontja elsősorban a balkáni és oroszországi turistáknak.
A tölgy- és bükkerdőkkel borított félsziget bányáiból több mint kétezer év óta hoznak felszínre különböző fémérceket, a modern kitermelési és feldolgozási technológiák térnyerése óta azonban ellentétbe kerültek egymással a nagyipari bányászat és a környezetvédelem, illetve a munkahelyteremtés és az idegenforgalom érdekei.
