szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Csalóka cafeteria-trükk, a készpénzforgalommal kapcsolatos félreérthető szabályozás, 2013-as változások – többek között ezekkel foglalkozik az Adózóna a héten.

Az interneten kering egy tévhit, mely szerint az úgynevezett „cafeteria-trükkel” könnyen kikerülhető a munkabér vagy más járandóság közterheinek egy része vagy akár egésze. Az ötletgazda szerint a megoldás a magánszemélynek adott olyan kedvezményes vagy adómentes adózású utalvány-juttatás, amelyet az utalvány forgalmazója némi jutalék ellenében közvetlenül a magánszemélytől vált pénzre. Bizonyos cégek már hirdetnek is ilyen konstrukciókat, sőt „utalványtőzsde” is létezik. Úgy tűnik, a „trükk” még nem érte el a hatóságok ingerküszöbét, de csak idő kérdése, hogy a NAV ellenőrzési kampányt indítson, akkor pedig pórul járhatnak azok, akik élnek ezzel a trükkel. Az Adózóna szja-szakértőjének cikkéből az is kiderül, miért kell óvatosnak lenni.

Készpénzforgalom és szabályozás

Ma még nem tudni, hogy kiállja-e az alkotmányosság próbáját a készpénzforgalom szabályozása érdekében 2013. január 1-jén életbe lépett szabály. Mindaddig azonban, amíg hatályban vannak a rendelkezései, az adózóknak teljesíteniük kell ezzel kapcsolatos adókötelezettségeiket. A vonatkozó jogszabályi rész tömörsége miatt azonban ez nem is annyira egyszerű. Ebben igyekszik segíteni az Adózóna 3 részes cikksorozata. Az első részben a törvényi szabályozásban foglaltakat tisztázza, a szerdai és csütörtöki cikkben pedig gyakorlati példákkal támasztja alá a jogszabály alkalmazásával kapcsolatos tudnivalókat.

Változások 2013-ban

Aszociális hozzájárulási adóra és kedvezményeire, az egészségügyi hozzájárulásra, a tb-nyugdíjra, az önkéntes pénztárakra, a rokkantsági ellátásokra, a korhatár előtti ellátásokra, a családtámogatásra, az egészségbiztosítási ellátásokra, a munkanélküliségi járulékra, a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó új szabályokról, gyakorlati tudnivalókról is szó volt a HVG-Nexon közös Tb-konferenciáján. Az elhangzottak kapcsán az adózási szakportál összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat.

Ki a főállású kisadózó?

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény 2.§ 8. pontja határozza meg a főállású kisadózó fogalmát. A törvény szövege azonban nem egyértelmű, ez azt is jelentheti a gyakorlatban, hogy a katás vállalkozó csak főállású lehet - állítja az Adózóna okleveles adószakértője. Cikkében levezeti, véleménye szerint mi a probléma a jogszabályban foglaltakkal.



HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!