Rendkívül figyelemreméltó a felépülés, sokkal jobban alakul a helyzet, mint Zürichben vagy Bázelben, amikor az ottani légitársaságok összeomlottak - nyilatkozta a Financial Times feltörekvő piacokkal foglalkozó blogjának, a beyondbrics-nek Hardy Mihály, a Budapest Airport kommunikációs igazgatója. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető társaság tavaly, a Malév csődje ellenére, mindössze 4,7 százalékkal kevesebb utast fogadott, mint a 2011-es rekordévben. 2012-ben 8,5 millióan repültek a reptérről vagy érkeztek Ferihegyre.
A le- és felszállások számában ugyanakkor már komolyabb a visszaesés, több mint 20 százalékos: 110 ezerről 87 ezerre csökkent ez a szám és ezzel azon a szinten vagyunk, ahol egy évtizeddel korábban állt a reptér.
A magyar nemzeti légitársaság csődje azt okozta, hogy 26-ról 52 százalékra nőtt a fapados cégeket választó utasok aránya, emellett más hagyományos légitársaságok is megjelentek a reptéren, a már meglévő cégek pedig bővítették járataik számát (és árat emeltek). A Malév csődje és az új telekadó azt eredményezte, hogy a Budapest Airport tavaly 30 millió eurós fejlesztésről mondott le, bár a cég azt állítja, hogy a megvalósult fejlesztésekkel már így is a privatizációs szerződésben vállaltak felett teljesített.
A fapados légitársaságok felfutása ugyanakkor azt is magával hozta, hogy a pénzesebb vendégek kisebb számban választják hazánkat - a hosteleket és az alacsonyabb árú szállodákat választó vékonyabb pénztárcával rendelkező utasokkal szemben -, ez pedig a 4 és 5 csillagos szállók forgalmára igencsak negatív hatással van.
