Visszaesőben van az a tendencia, hogy az ügyfelek folyamatosan hordozzák bankról bankra a megtakarításaikat a nagyobb kamat reményében – nyilatkozták a Világgazdaságnak a hazai hitelintézetek.

A bankok szerint nehéz megbecsülni, mekkora lehet az a betétállomány, amelyet az ügyfelek rendszeresen utaztatnak a hitelintézetek között, a K&H becslése szerint azonban már csak az állomány mintegy 5 százaléka tartozhat ebbe a körbe, ez hozzávetőlegesen 375 milliárd forintot jelent. A CIB-nél pedig úgy tapasztalják, jelenleg egy-egy agresszív kampánnyal 1-1,5 százalékpontos részesedésnövekedést lehet elérni a betétpiacon, ami egy-egy hitelintézet esetében 15-30 milliárd forintos állománynövekedést jelenthet.

A mozgásban lévő állomány a jövőben tovább csökkenhet – állítják több banknál is. Az OTP szakértői szerint egyre kevesebben lesznek azok, akiknek megéri majd 50-100 bázispontos kamatkülönbségért átvinni egy másik bankba a pénzt.

A betétesek röghöz kötését két tényező is támogatja, az egyik a tranzakciós illeték, ami az év elejétől jelentősen megdrágíthatta a betétek hordozását, a másik pedig a jegybanki alapkamat csökkenése, ami az akciós betéti kamatok szintjét is mérsékli, emiatt a betétesek egyre kevésbé motiváltak a váltásra.

A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint tavaly év végén egy átlagos lekötött forintbetétre már csak 5,85 százalékos kamatot fizettek a hitelintézetek, a jövőben pedig várhatóan még ennyit sem fognak. Alacsonyabb kamatszinteknél pedig a díjaknak nagyobb a hatásuk a bankbetétek utaztatására, ráadásul ilyenkor a kamatok közötti különbség is rendszerint csökken – mondják a Budapest Banknál.