A lap pénteki számában ismertetik az egyetem Budapesti Teljesítménymenedzsment Kutatóközpontjában készült vizsgálat eredményét, amely szerint a „betegebb" térségek lakóit ellátó kórházak által jelentett esetek nagy száma nem magyarázható a lakosság egészségügyi helyzetével. Ellenkezőleg, nem kis részben olyan betegségekkel - torok- vagy például szemgyulladással - kezelnek fekvőbetegeket, akiket máshol szakrendelőkben látnak el. Vagyis a túlfogyasztás egy része nem a lakossági igényeket, hanem az intézmények fenntarthatóságát szolgálja.

A szakértők hozzáteszik, hogy ez nem a kórházak „bűne", azok csak kihasználják a lehetőségeiket. Csakhogy a mesterségesen gerjesztett túlkínálat miatt a Teljesítménymenedzsment Kutatóközpont becslése szerint évi körülbelül 60 milliárd forint igazából úgy tűnik el, hogy azt hatékonyabban is fel lehetne használni. Márpedig ez az összeg a fekvőbeteg-kasszának nagyjából a húsz százalékát teszi ki, tehát korántsem jelentéktelen összeg.

"A kórházak csak azzal főznek, amijük van, és ezen az államosítás sem segíthetett, csupán a döntések függetlenítését segítette elő a helyi politikától”– fogalmaznak a kutatók. Az anomáliát szerintük nemcsak azért kell megszűntetni, mert sérti az egyenlő hozzáférés elvét, hanem azért is, mert annak következtében nem feltétlenül az ellátás lesz jobb bizonyos helyeken, hanem az intézmények gazdasági helyzete.