A korengedményes nyugdíj intézményét 2011-ben szüntették meg, azonban egy ahhoz hasonló konstrukciótól elvileg nem zárkózik el a nemzetgazdasági tárca. Körülbelül ez áll a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Volner János jobbikos képviselő számára megküldött szerdai válaszában. Érdekesség, hogy ekkor Matolcsy György már nem volt az NGM élén, Varga Mihály pedig még nem foglalta el a nemzetgazdasági miniszteri bársonyszéket. A jobbikos képviselő azt kérdezte, hogy mennyibe kerülne az intézmény újbóli bevezetése. Választ erre nem kapott, ám az NGM egy ezzel kapcsolatos gondolatmenetet vitt végig.

"A korengedményes nyugdíj foglalkoztatáspolitikai eszközként azt a célt szolgálta, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése előtt nyugdíjba vonulhassanak azok a munkavállalók, akiket a munkáltató már nem kívánt tovább foglalkoztatni. Az így nyugdíjba vonult munkavállalók esetleges továbbfoglalkoztatása azonban akár a korengedményes nyugdíjazást kezdeményező munkáltatónál sem volt kizárt, a nyugdíjas státuszból eredő kedvezmények megtartásával. A továbbfoglalkoztatott munkavállalók kieső járuléka mellett a nyugdíjasoknak járó ellátások, kedvezmények nyújtása kiadási többletet jelentett" – áll az NGM válaszában.

A korengedményes nyugdíj mellett folytatott vállalkozói tevékenység után jelentős társadalombiztosítási kedvezményt érvényesíthetett az érintett, vagyis az általánoshoz képest minimális járulékfizetési kötelezettség állt fenn, egészségbiztosítási szolgáltatásra jogosult volt a nyugdíjas, s a közlekedési és egyéb szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kedvezmények is megillették – szögezi le a tárca.

Az NGM szerint a kormány épp a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében, a Széll Kálmán-terv célkitűzésit szem előtt tartva került sor számos intézkedésre, pl. azon jogcímek megszüntetésére – a nők 40 éves munkaviszonya kivételével –, amelyek lehetővé tették, hogy a törvény által előírt korhatár előtt a munkaképes emberek nyugdíjba menjenek. Itt azonban érdemes hozzátenni, hogy pont a nők 40 éves munkaviszonya kapcsán a vártnál jóval nagyobb volt az érdeklődés, százezren éltek a lehetőséggel, százmilliárd forintos pluszkiadást generálva a nyugdíjkasszában. Emellett ugyanakkor hiányszakmák is kialakultak, mivel egyes területeken a korhatár közeli nők adták a munkavállalók döntő részét. A napi.hu szerint a '90-es években létező és működő gyakorlat volt, hogy a cégek az így nyugdíjba küldött alkalmazottaiknak nyugdíjellátást "vásároljanak" többletjárulék-fizetéssel, ezzel csökkentve a nyugdíjkassza kiadásait.

Hasonlóban gondolkodhat az NGM is, a cél ugyanakkor továbbra is a foglalkoztatás bővítése. "A foglalkoztatás növelésével egyidejűleg továbbra is cél, hogy a munkavállalók az öregségi nyugdíjkorhatárig minél nagyobb számban dolgozzanak, ezzel szűnjön meg a munka világából történő idő előtti kivonulás. Ezzel egyidejűleg ugyanakkor minden olyan vállalati szintű kezdeményezést támogatunk, ahol a munkáltató a nyugdíj előtt álló munkavállalói számára a nyugdíjra való jogosultság megszerzéséig – a munkavállaló részére kellő biztonságot garantáló – támogatást biztosít. Az állam nem zárkózik el az ilyen tartalmú megalapozott munkáltatói-munkavállalói javaslattól, amely az állam részéről közreműködést és hozzájárulást csak a jogszabályi keretek megteremtésében igényel" – áll az NGM válaszában. Vagyis a rendszer többletkiadással nem járhat, de kész lehet a korábbi rendszert újból bevezetni, amikor a munkavállaló pluszt fizetett be saját magának.