Bár a befektetők nem szeretik az Orbán Viktor által képviselt gazdaságpolitikát, csak akkor tudnának változást elérni ennek irányában, ha eladnák magyar kötvényeiket és forintjukat – írja a Reuters elemzésében. A múlt havi sikeres dollárkötvény-kibocsátás után a magyar kormány nem szorul nemzetközi segítségre, ezért az Európai Unió (EU), amely a demokrácia korlátozásával vádolja Budapestet, és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nincs abban a helyzetben, hogy finanszírozási segítségéért cserébe gazdasági-politikai feltételeket szabjon Magyarországnak.

"Orbanomics"

Ezek a szervezetek amiatt aggódnak, hogy a 2004-es uniós csatlakozás olyan országokat hozott be az uniós közösségbe, melyek nem osztják azokat a demokratikus normákat, mint Németország, Franciaország vagy az Egyesült Királyság, és alááshatják a blokk értékeit. A befektetőkön rajtuk ragadtak a magyar eszközeik, mivel azokon jó hozamot érnek el. Ez feledteti velük az "Orbanomicsot", amelynek fontos eleme a jegybank feletti ellenőrzés megszerzése, a külföldi vállalatok megadóztatása és a bankok rákényszerítése arra, hogy jelentős veszteségeket szenvedjenek el devizahiteleik egy részén.

Ugyanakkor ha úgy gondolnák, hogy a helyzet túl kockázatos, és eladásokba kezdenének, azzal nyomást gyakorolhatnának Orbánra, aki a 2014-es választások előtt nem engedheti meg magának, hogy túl gyorsan gyengüljön a forint és ezzel elidegenítse magától a szavazókat.

Orbanomics

MTI / Kovács Tamás

A harcias miniszterelnök az elmúlt időszakban olyan bejelentéseket tett, amelyet nem vesznek jó néven a befektetők. Volt gazdasági miniszterének jegybankelnöki kinevezésével megszerezte az ellenőrzést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felett, megígérte egy legalább felerészben állami tulajdonú bankrendszer felállítását és felfűtötte azt a retorikát is, mely szerint Magyarország harcban áll a külföldi befolyással szemben. Orbán azt is mondta, hogy a kisvállalkozásoknak lehetővé kellene tenni devizahiteleik forintkölcsönre váltását, ez pedig azzal járhat, hogy a bankok további veszteségeket lesznek kénytelenek elkönyvelni, amelyek közül igen sok külföldi tulajdonban van.

Van itt veszély

Az elemzők úgy gondolják, hogy a legnagyobb veszélyt az jelenti, ha a kormány azzal próbálná népszerűségét növelni a 2014-es parlamenti választások előtt, hogy leíratná a lakossági és a vállalati devizahitelek egy részét. Ez szavazatokat hozhatna Orbánnak, ám ha a kölcsönök visszafizetésének terhét a hitelfelvevőkről a magántulajdonú bankokra hárítanák át, vagy ha a jegybanki tartalékok jelentős hányadát használnák fel a könnyítéshez, az megfordíthatná a jelenleg viszonylag kedvező piaci hangulatot Magyarországgal szemben.

A kormány egyelőre nem részletezte, milyen további gazdaságpolitikai eszközök használatára készül, annyit viszont lehet tudni, hogy a drasztikus beavatkozásoknak vége, helyettük az üzleti világ bizalmának helyreállításán kívánnak dolgozni. Bankárok és kormányzati tisztviselők szerint nincs porondon a devizahitelek tömeges forintra történő konvertálása. Orbán Viktort a választások megnyerése mozgatja, ezért a Reuters egyik forrása szerint, aki jól ismeri a kormányfőt, félre akarja tenni az unortodox eszközöket. Orbán megmutatta, hogy ő érezni tudja a piac nyomását.

Egyes megfigyelők úgy vélik, a piaci hangulat még javult is az elmúlt hónapokban, miután kiderült, hogy Magyarország tartani akarja a költségvetési hiányt és nincs szüksége hitelre a nemzetközi szervezetektől. Befektetési ügyleteket intéző jogászok elmondták, előttük hever néhány vállalat magyarországi üzletkötésének terve.

Több befektető ugyanakkor meglepődött azon, hogy milyen jól tartja magát Magyarország. A jó hangulat ugyanakkor gyorsan megbomolhat, ha a jegybank csökkenti az alapkamatot, mint ahogy az várható. Ez hatással lesz a forint árfolyamára, és aki nem kötött a gyengüléssel járó veszteséget ellensúlyozó üzleteket, az könnyen veszteségeket könyvelhet majd el.

Van még az EU-nak lehetősége beavatkozni?

A sikeres kötvénykibocsátás ellenére az EU-nak még maradt lehetősége arra, hogy beavatkozzon a magyar viszonyokba a közösség szerint kockázatos gazdaságpolitika keretek között tartása érdekében. A magyar gazdaságnak szüksége van az uniós támogatásokra, ezeket Brüsszel visszatarthatja, ha a költségvetés GDP-arányos hiánya átlépné a három százalékot. Ezzel tulajdonképpen megakadályozhatják, hogy Orbán választási költségvetést készítsen.

A miniszterelnök így az MNB-nél kereshet megoldást, amelyet immáron közeli szövetségese, Matolcsy György vezet. Ha tömeges devizaadósság-kiváltásról nincs is szó, a kormányhoz közeli szakértők szerint arról ugyanakkor vannak híresztelések, hogy a jegybank megpróbálhatja meggyőzni a kereskedelmi bankokat arról, könnyítsenek a devizahitelek visszafizetésének feltételrendszerén. Ennek költségeit (a veszteséget) a pénzintézeteknek kellene viselniük. Egy radikálisabb megoldás lenne az, ha a 35-36 milliárd eurós devizatartalék egy részét használnák fel ezen probléma kezelésére.

Bizalom kell

Ez viszont igen kockázatos, mivel a tartalékok egészséges szintjére szükség van a piaci bizalom fenntartásához (Varga Mihály nemrég kinevezett nemztegazdasági miniszter egy írásbeli kérdésre adott csütörtöki válaszában azt írta, hogy a mostani szint megfelelő). Ha a devizakészletek megvágása mellett a feltörekvő piacokkal szembeni jelenlegi kedvező hangulat is megváltozna, vagyis a befektetők elkezdenék kivinni tőkéjüket, az komoly forinteladást indíthat el.

Orbán alig viseltet szimpátiával a külföldi befektetők iránt, ám a zuhanó forint megdrágítaná az importált termékeket és megemelné a devizahitelek törlesztőrészleteit, ez pedig nem töltené el örömmel a szavazókat. Az antikapitalista, a külföldi tulajdonnal szembeni retorika népszerű a választók körében – mondta a Reutersnek Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő elemzője. Az átlagemberek számára továbbra is a forint euróval szembeni árfolyamának alakulása marad a kormányzati gazdaságpolitika sikerének mérőszáma, így egy igencsak gyenge forint megdobhatja a választói elégedetlenséget.