"Magyarországon továbbra is fennáll a makrogazdasági egyensúlytalanság, amely megfigyelést és határozott politikai lépéseket igényel" - áll a brüsszeli közleményben. A jelentésben, melyet Ollie Rehn, az Európai Bizottság (EB) gazdasági és pénzügyi biztosa ismertetett Brüsszelben, 13 olyan ország - a többi között Magyarország - gazdaságát vette górcső alá, amelyeknél korábban a makrogazdasági egyensúly megbomlását állapította meg.

A vállalati hitelezés az EB szerint Magyarországon látványos zuhanásban van, ami a gazdaságpolitikai bizonytalanságból és a különadókból fakad. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy rendkívül alacsony a magyar gazdaság beruházási rátája és termelékenységnövekedése. Ez pedig tovább csökkenti Magyarország potenciális növekedését, ami már most is nagyon alacsony szinten található.

Az EB elismeri, hogy az államadósság szintje a 2010-12 közötti időszakban 82-ről 79 százalékra csökkent, ez pedig a magánnyugdíjpénztári források átvétele miatt következett be. A dokumentum rámutat, hogy bár az államadósság és a háztartások eladósodottsága csökkent, továbbra is magas, régiós összehasonlításban is. A gyenge növekedési potenciál, a magas adósságszint és magas finanszírozási költségek, a külföldiek magas állampapír-részaránya, valamint a jelentős bruttó finanszírozási igény miatt kiszolgáltatott az ország, szögezi le a brüsszeli jelentés. A foglalkoztatottsági ráta ugyan elérte a válság előtti szintet, ám nincs jele annak, hogy a versenyszféra szívná fel a munkaerőt, a közmunkaprogramok azok, melyek a rátát növelték. A szakértők szerint a hasonló programok tartósan nem járulnak hozzá a gazdasági növekedéshez.

Az EB szerint a magyar kormánynak tovább kell haladnia a fiskális konszolidáció útján a fenntartható növekedés megteremtése érdekében, de emellett Brüsszel hasznosnak látná, ha a gazdaságpolitikai válaszokon belül a kormány felülvizsgálná adórendszerét. Ezen a területen az egyes szektorokra kivetett plusz adók csökkentését javasolják (elsősorban a bankok esetében) és általánosságban véve piacbarátabb környezet kialakítását tanácsolják a kormánynak. Az EB szerint ezek a lépések csökkentenék az ország kiszolgáltatottságát és javulna az ország tőkevonzó és banki finanszírozási képessége. Ezzel pedig javulna a hitelezés, a beruházás és így a gazdasági növekedés is.