Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A Brüsszelnek elküldött konvergenciaprogram egyik legérdekesebb találós kérdése, hogy hová tűnik 2014-ben az a százmilliárdos tétel, melyet a költségvetésnek kellene kipengetnie a jegybank 2013-as veszteségének ellentételezésére. Ahhoz, hogy a büdzsé a visszatérítést utólagosan megússza, nem elég, hogy a Matolcsy György vezette MNB várhatóan tovább csökkenti az alapkamatot, a devizatartalékot is erőteljesebben kell égetnie, mint ami a jegybank eddig bejelentett intézkedéseiből következik.
Kedden mutatta be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a konvergenciaprogramot, amely a makrogazdasági célszámok kismértékű módosításával, valamint a költségvetési tartalék felének a lekötésével kezeli az államháztartási feszültségeket – lényegi pótlólagos intézkedések („Varga-csomag” vagy „újabb megszorítások”) nélkül.
A kiadáscsökkentő tételek között szerepel, hogy a program lényegében nem számol 2014-ben jegybanki visszatérítéssel, ami azért meglepő, mert idén a büdzsének 40 milliárdos veszteséget kellett kompenzálnia, és még a márciusi jegybanki inflációs jelentés is azzal számolt, hogy 2014-ben 110 milliárd forintot kell költeni erre a célra – nyilván a peremfeltételek változása nélkül.
De mi ez a bő százmilliárd?
A jegybanktörvény értelmében az államnak minden évben rendeznie kell az MNB tőkehelyzetét: ha az éves eredmény negatív (annyira, hogy az eredménytartalékot is meghaladja), akkor a költségvetésnek meg kell térítenie a veszteséget az azt követő évben. Márpedig a jegybanknak jelentős vesztesége termelődik a devizatartalék tartásának költségein.
Ez viszonylag könnyen belátható: az MNB fő eszköze a devizatartaléka, melyet általában kockázatmentes, ezért alacsony hozamú euróalapú értékpapírokba fektet. A mérlegazonosság miatt a forrásoldalon hasonló mennyiségben alapvetően kéthetes forintbetétet tart, ami után viszont a mindenkori jegybanki alapkamatot kell megfizetnie.
A forinthozamok az elmúlt években jelentősen meghaladták az euróhozamokat, ami azzal a következménnyel járt, hogy az MNB kamatkiadásai rendre meghaladták a kamatbevételeket. (A jegybanki alapkamat és az eurókamat közötti olló a tavaly augusztusban elindult kamatcsökkentési ciklus előtt a válság idején még nyílt is, ahogy Magyarország egyre kockázatosabb ország lett, míg az eurókamat mélyponton volt.)
A jegybank pénzügyi eredményét csak a devizaárfolyam alakulása javította, de az is csak akkor, ha lehetőség nyílt az árfolyamnyereség realizálására: amikor különböző okokból (magánnyugdíjpénztári devizaeszközök értékesítése, végtörlesztés forrásigényének megtámogatása vagy épp Matolcsy növekedési hitelprogramja) használják a jegybank devizaállományát. A devizaárfolyam úgy hat a jegybank pénzügyi eredményére, hogy a forintárfolyam gyengülésével a devizatartalék forintértéke is nő: az erősebb forintárfolyamon (átlagosan 271 forinton) beszerzett devizatartalék jelenlegi árfolyam mellett (átlagosan 296 forint) az árfolyamnyereség realizálásakor szépíthet az eredményen.
Hektikus pénzügyi eredmények |
A Magyar Nemzeti Bank 2012-ben 39,8 milliárd forint veszteséggel zárt, szemben a 2011.évi 13,6 milliárd forint nyereséggel. 2010-ben ismét csak veszteség keletkezett (41,6 milliárd forint), mellyel szemben a 2009-es év pozitív pénzügyi eredménye (65,5 milliárd forint) áll. Ezek hátterében alapvetően a strukturálisan kódolt kamatárfolyamok miatti veszteségek állnak, melyeket a devizatartalék csökkentése és az árfolyamnyereség realizálása (vagy ezekkel összefüggésben az előző évi eredménytartalék) ellensúlyozhatnak különböző mértékben. |
Mi kell ahhoz, hogy eltűnjön a jegybanki veszteség?
Könnyen belátható, hogy a jegybanki alapkamat csökkenésével, a forint- és az eurókamatok közötti rés szűkülésével automatikusan mérséklődik a jegybanki veszteség. A tavaly augusztustól tartó kamatcsökkentési ciklus már így is 80 milliárddal mérsékelte a 2013-as veszteséget az inflációs jelentés szerint. Ha az év végére valóban 4-4,5 százalékra csökken az alapkamat, mint amiben a kormány reménykedik, és amit a piac sem tart lehetetlennek, akkor ezen a vonalon még van megtakarítási lehetőség.
Matolcsy két hete bemutatott növekedési hitelprogramjának egyik remélt járulékos hatása, hogy a devizatartalék csökkentésén keresztül mérsékli a jegybanki veszteséget. (A kisebb devizaállománynak pedig kisebb a tartási költsége). A jegybanki veszteség azonban csak akkor enyészhetne el, ha a jegybank a devizatartalék leépítésekor kellően nagy árfolyamnyereséget realizálhatna. Összehasonlításul és leegyszerűsítve: 296 forintos euróárfolyam mellett az átlagosan 271 forinton beszerzett devizából nagyjából négymilliárd eurónyit kellene a jegybanknak elégetnie ahhoz, hogy a százmilliárd forint az árfolyamnyereségből bejöjjön. Ez a devizatartalékok nagyjából 13 százaléka.
A helyzet az, hogy a két hete bejelentett jegybanki program (noha a tervek szerint 3 + 1 milliárd eurót érintene a tartalékokból) még teljes üzemben sem eredményezi a szükséges árfolyamnyereséget, mint ahogy arra a portfolio.hu cikke rámutatott. Elsősorban azért, mert a program nagyobb részben nem leépíti a devizatartalékot, hanem megváltoztatja a szerkezetét: a pénzügyi portál szerint így összességében legfeljebb 9-10 milliárd forinttal javíthatja a jegybanki egyenleget. Itt tehát még valamilyen bejelentésre szükség van – az NGM a jószomszédi viszonyt visszaigazolandó viszont elhitte a sztorit a jegybanki veszteség eltűnéséről.
Hiányzó bejelentés
A devizatartalék konvergenciaprogramban is jelzett tíz százalék körüli mértékű csökkentése kezelhető mértékű, ha megfelelő a globális környezet, támogató a befektetői légkör és Magyarországon a fiskális oldalon is rendben mennek a dolgok.
De mindenekelőtt szükség lenne arra, hogy a devizatartalék ilyen arányú leépítése megfelelően legyen kommunikálva. Ha normális sztori van mögé rakva, akkor ez még működhet is: ilyen lehet, ha a kormány közölné, hogy mostantól a devizahitelt nem újabb devizahitelekkel újítja meg, hanem inkább forintban adósodik el, és a törlesztéshez az MNB-től szerez devizát. Mindez pedig ésszerű keretek között az államadósság devizakitettségének a csökkentését szolgálná.
De ezzel kapcsoltban még nincs semmilyen fogódzó. Így arról se, hogy milyen módon és ütemezésben kerülhetne hasonlóra sor.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Felvesz a kamera, amikor valami kínos dolgot művelük, majd még fel is kap az internet. A Coldplay-koncerten lebukó vezérigazgató története jól példázza, hogyan változhat meg valakinek egyik napról a másikra az élete a kéretlen nyilvánosság hatására. Milyen nagy lebukásokról tudunk még? Mit tehet az ember, ha lebénítja a jumbo screen, még akkor is, ha nem jár tilosban?
Megtudtuk: az átláthatóságinak mondott törvény vitáját a frakciónak le kell folytatnia.
Érezni-e a Fidesz zuhanását a híres erdélyi fesztiválon?
Bekapcsolt a kármentő üzemmód.
Az utolsó negyedben úszott el az esély a győzelemre.
Az Újpest ezzel szemben fittyet hány az ötmagyaros szabályra. Kezdődik az NB I.