szerző:
Nagy Gergő
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Klasszikus magyar értelmiségiek, akiket aggaszt a magyar közélet állapota. Eladnak mindent, mert az élet Németországban sokkal barátságosabbnak és kiszámíthatóbbnak tűnik számukra. Mi késztet egy fiatal magyar házaspárt arra, hogy gyerekeiket felpakolva végleg elhagyja hazájukat? A hvg.hu El lehet menni-sorozata egy frissen kivándorló családról.

Egy komplett magyar család, anyuka, apuka, két gyerek – egyikük még kisbaba – augusztus közepén fogja magát és végleg kiköltözik Frankfurtba. Eladnak lakást, bútorokat, könyveket, szinte mindent, amit tudnak. Felszámolják itthoni életüket, az otthon ezentúl majd Hessent jelenti számukra.

Hogyan született meg a döntés a végleges elköltözésről? Mi vitt arra egy 30-as éveiben járó házaspárt, hogy felpakolja két kisgyermekét és útnak induljon egy másik országba? És nemcsak egy időre, hanem végleg. Tényleg nem maradt más opció?

A közélet öli meg az itthoni életet

Külkereskedő voltam egy külföldi tulajdonú cégnél, amely Magyarországon gyártott termékeket közvetített külföldre – meséli a 38 éves Balázs, akinek tavaly megszűnt a munkahelye. Annyira lecsökkent a megrendelésállomány, hogy nem volt értelme fenntartani a magyar képviseletet. Balázs szerint ez összefüggésben volt azzal, hogy a gyártóknál, amelyekkel kapcsolatban álltak, lecserélték a felső vezetést magyarra, és ez különös módon a korábbi kompromisszumok nélküli minőség romlásához vezetett. Miután munkahelye megszűnt, jött a kérdés: keresgéljen-e még itthon állást vagy egyből a külföldet vegye célba.

Landolás a németországi repülőtéren
©

Az irány egyértelmű volt, mivel Balázs korábban négy évet már élt a szüleivel Frankfurtban, anyanyelvi szinten beszéli a németet, kulturálisan is sok szállal kötődik a városhoz. Felesége, a 31 éves Rita szerint, aki ugyancsak élt már tartósabban külföldön, Hollandiában, férje munkahelyének megszűnése előtt is élénk diskurzus zajlott otthon a külföldre költözésről, amihez azután az utolsó 3 év közéleti eseményei adták a végső lökést. Rita korábban éveken át újságíróként dolgozott, megcsömörlött a hazai közélettől. Az pedig zsidó gyökerű család lévén mindkettejüket zavarja, hogy a közélet és a társadalom mint nagyobb része számára az antiszemitizmus a mindennapi beszéd részét képezi.

Negatívan élték meg a közoktatási rendszer átalakítását is, és végül arra jutottak, hogy most 5 éves fiuk jövőre ne magyar általános iskolában kezdje meg iskolai tanulmányait. Gondolkoztak azon, hogy privát intézménybe adják, de ez legalább havi 100 ezer forintot jelentene minden költséggel együtt. Egy gyerekre még talán tudnának ennyit áldozni, a másikra viszont már nem futná. Mivel nem látnak rá esélyt, hogy a közéleti helyzet közép- vagy hosszú távon javulna, és ez hatással lenne a közoktatásra is, a legfőbb motiváció a külföldre költözésre és a végleges emigrációra a gyerekeik jövőjének biztosítása lett.

Németországi családi szál a kapocs

Bár Balázs és Rita úgy is nekivágott volna Frankfurtnak, hogy nincs fix munkájuk, az mindenképp nyomott a latban, hogy a férfi öccsének családja Németországban él. Emellett nyílt egy olyan piaci lehetőség, ami mintha Balázsra lett volna szabva, a hesseni rendőrségnek ugyanis a sok magyar vonatkozású vizsgálat miatt szüksége lett egy német-magyar jogi szaktolmácsra.

A lehetőséget öccse felesége eredetileg saját férjének ajánlotta, de Balázs is kapva kapott az alkalmon és tavaly ősszel testvérével együtt, aki ügyvédként dolgozik Németországban, letették az évente csak egyszer meghirdetett, igen kemény szakvizsgát. Balázs így a magyar diploma mellett már német felsőfokú szakképesítéssel a zsebében vághatott neki az ottani hivatalos ügyek intézésének. Nemrég tért vissza Frankfurtból, beadta a papírokat, hamarosan egyéni vállalkozóként regisztrálják. Elintézte az óvodát nagyobbik gyermeküknek, és Ritával elkezdtek nézelődni, hogy milyen lakást béreljenek. "Kicsit aggódtam a hivatali ügyintézéstől, hogy olyan lassú és kelletlen lesz, mint itthon, de rendkívül gyorsan elintéztem mindent, készségesek voltak, Németország egy igazi szolgáltató állam" – emelte ki Balázs.

El lehet menni
A hvg.hu sorozata a kivándorló magyarokról, és mindarról, ami az exodushoz kapcsolódik.

A pénzügyekre kitérve, Balázs és Rita elismeri, hogy ők nem a legtipikusabb magyar kivándorlók közé tartoznak. Két lakást is örököltek például. Ebből az egyiket már eladták, a másikat, jelenlegi otthonukat pedig most árulják. Már dobozolnak, a felesleges ruhákat, könyveket, bútorokat, háztartási gépeket pedig lakásvásáron tervezik értékesíteni.

"Körülbelül félmillió forint lett volna mindezt Németországba vinni, így erről letettünk. Ami pénz ebből befolyik, abból Frankfurtban használt bútorokból be tudjuk rendezni a lakásunkat" – fejtette ki Rita. Saját lakásukkal kapcsolatban sokáig vacilláltak, hogy inkább kiadják-e, de Rita nem akart volna "röghöz kötve" élni. "Miért maradjon meg a lakás? Nem egy évre tervezünk, a rokonok nyakába se akartam terhet helyezni az esetleges bérlőkkel kapcsolatos folyamatos ügyintézés miatt" – hangsúlyozta. Emellett szerinte lesz még nagy kivándorlási hullám, így érdemesebb volt a lakást most meghirdetni. Balázs szerint a lényeg nem a lakás, hanem az otthon, ahol a család együtt van. Az mellékes, hogy a falak hol állnak és milyenek a bútorok.

A megélhetés reményeik szerint nem okoz majd nehézséget a családnak. Német-magyar szaktolmácsként óránként akár 90 eurót is meg lehet keresni. Ennek ugyanakkor az az ára, hogy minden valószínűség szerint sokat kell majd utazni a tartományon belül. És ha a rendőrségnek hajnalban van szüksége tolmácsra, nincs mese, menni kell – emelte ki Balázs.

A nagymama is szívesen utazik

Arra a kérdésre, hogy a család és a barátok nem fognak-e hiányozni, Balázs úgy válaszolt, hogy többen meghaltak, és csak pár unokatestvérrel és nagybácsival vannak közelebbi viszonyban. Balázs édesanyja nem kifejezetten örült annak, hogy végleg kiköltöznek, a két unokával így majd ritkábban találkozhat, de megérti a helyzetet. Édesapja viszont rendkívül boldog volt, amikor döntöttek, mivel ő "rettenetesen félti őket". Balázs szerint nem is költöznek nagyon messzire, a távolság vállalható. "A 70 éves apukám le tud vezetni gond nélkül Frankfurtig." Rita anyukája pedig utánuk költözik, ha elmegy nyugdíjba. "Addig is ott a Skype, anyukámnak pedig meg kell tanítanunk az okostelefon használatát, hogy azon is ingyen tudjunk beszélni" – mondta Rita. Emellett több fapados légitársaság is repül Frankfurtba, ami szintén megfizethető.

Egy park a hesseni városban
©

Rita és Balázs baráti kapcsolatai a gyerekek megszületése után lazábbá váltak, és az ismerősök közül is sokan mentek külföldre. Van, aki Costa Ricába költözött két gyerekkel, és hostelt, pékséget nyitott. De nem a barátok megfogyatkozása motiválta őket az emigrációra, enélkül is mentek volna.

Az állampolgárságot is elhagynák

Balázs a költözés után idővel a német állampolgárságot is megszerezné, ezt egyrészt politikai döntésnek, másrészt pedig praktikus elköteleződésnek tartja. Nem vagyok benne biztos, hogy Magyarország négy év múlva is az EU tagja lesz, így egy német útlevél igencsak hasznos lehet majd a magyar helyett – fejti ki a férfi. Ha német állampolgár lesz, akkor a felesége és gyermekei is automatikusan azzá válnak.

Arra a kérdésre, hogy mennyire tudnak majd beilleszkedni és hogyan tudnak majd hozzászokni a frankfurti élethez, Rita elmondta, szerinte az elején kultúrsokkal jár a kiköltözés. Mnden új és ismeretlen lesz, de pár hónap alatt beleszokik majd az ottani életbe. Szerinte a németek befogadóak, különösen a kisgyermekes családokkal. Balázsnak nem lesz gond a beilleszkedés, hiszen a várost már jól ismeri, családja egy része ott lakik, barátai is vannak Frankfurtban. Németországban ráadásul minden megfelelően működik, ami nagy könnyebbséget jelent majd, tette hozzá.

Németország kedvelt célpontja a magyaroknak
Az előző év január-június közötti időszakában a Németországba bevándorló magyarok száma drámai mértékben nőtt, 46 százalékkal ugrott meg a számuk a német statisztikai hivatal adatai szerint. Az első fél évben 25 415 magyar bevándorlót regisztráltak. Más adatok szerint pedig összesen 170 ezer magyar állampolgár fizet Németországban nyugdíjjárulékot, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nagykövetségektől származó becslésekre alapozott számításai szerint ugyanakkor mintegy 100 ezer honfitársunk él Európa gazdaságilag legerősebb államában. Pontos kutatások csak 2011 végéig bezárólag vannak, az akkori adatok szerint 83 ezer magyar állampolgár élt Németországban.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Stemler Miklós Itthon

El lehet menni: gazdasági csoda helyett végső leépülés?

Óriási, lényegében kiaknázatlan gazdasági lehetőségek rejlenek a külföldi diákokra építő fizetős, idegen nyelvű orvosképzésben, a hallgatók már most eurómilliókat hagynak az országban. Az orvoselvándorlás azonban néhány éven belül ezt is ellehetetlenítheti - a magyar egészségüggyel együtt.

Bálint Csaba - Stiller Ákos Világ

El lehet menni: Modern rabszolgatartás

Aki nem beszél elég jól angolul, annak a szállodák adnak munkát, de ez most a családfenntartásról szól, nem az én vágyaimról - mondja Vojnár Éva, aki három éve takarít Londonban. Cikksorozatunk szereplői mind sikeres magyarok, bár sokan néhány négyzetméteren laknak csupán és fizetésük alig több a minimálbérnél. Kiszámítható mindennapok, anyagi biztonság, új lehetőségek, ennyi éppen elég ahhoz, hogy egy sarokba szorított magyar elinduljon.

Csikász Brigitta Itthon

El lehet menni - de törvényt sérthet, ha a gyereket is viszi!

Ellentétes az Európai Unió alapelveivel, például az emberek szabad mozgásával az a hazai jogszabály, amely szerint külföldre költözésnél a magyarok csak a gyámhatóság engedélyével vihetik magukkal a gyerekeiket. Ha ilyet nem kérnek, olyan - hosszas, kínos pillanatokkal járó - procedúrával nézhetnek szembe, mint a hvg.hu-nak erről mesélő orvos házaspár.

Bálint Csaba - Stiller Ákos Világ

El lehet menni: ha az angolok buták, minek jössz ide?

Angol nyelvterületen akart élni egy ideig, hogy angoltanárként hitelesebb legyen, de inkább letelepedett. Két gyereke van, Eddie és Vincent, édesapjuk angol. Az ország déli partján, Brightonban élnek, ahol Zsuzsanna magyar gyerekeknek segít a beilleszkedésben. Cikksorozatunk az Angliában dolgozó magyarokról.

Gát Anna Világ

El lehet menni: Családalapítás a Hongkong–Budapest-tengelyen

A világ gazdasági és politikai központjaiban dolgozó magyarok szerint a távkapcsolatokhoz vagy sok kitartás kell, vagy eleve bele sem érdemes kezdeni. A környezetükben élő más magyarokkal előbb-utóbb megtalálják egymást, de nem feltétlenül törekszenek az összetartásra. Bár köztük sokan vannak, akik a magyar mentalitás miatt mentek el, valamikor a többségük azért hazajönne, de ha nem, akkor is van valami, ami hazahúzza.

Bálint Csaba - Stiller Ákos Világ

El lehet menni: "A boldogságot keresem, itt senki nem bánt"

Egyszerű ember vagyok, a boldogságot keresem, itt senki nem bánt. A szabadság a lényeg. Lehet erről álmodozni a panelek között, meg ki lehet jönni, és kipróbálni, milyen - vallja Akhim György, aki még néhány éve Szegeden élt, most pedig London fekete negyedében. Nem kér sokat az élettől, csak annyit, hogy békén hagyják, mindig legyen egy kis pénz a zsebében, és hát a hip-hop sem utolsó szempont.

Bálint Csaba - Stiller Ákos Világ

El lehet menni: A "Pestről hozatott szakács" Londonba megy

Gyertyás Csaba három és fél éve érkezett Londonba. Jelenleg egy négycsillagos szálloda konyhafőnöke. Dél körül érkezik, estig marad, a minimálbérnél jobban keres. Nem él nagy lábon Londonban, de elégedett a helyzetével, nem meggazdagodni jött a brit fővárosba. Mielőtt lelépett, még adott egy esélyt Magyarországnak. Cikksorozatunk a Londonban dolgozó magyarokról.

Somlyódy Nóra Gazdaság

El lehet menni: "Az első kilenc hónap gyilkos volt"

Bécsbe a legkönnyebb ingázni a "nyugati" nagyvárosok közül, mégis sokan fordítanak hátat Magyarországnak, amikor végre beindul kint a vállalkozásuk. Minek is mennének vissza, ha egyszer Bécsben megbecsülik őket? És ehhez még perfekt németnek sem kell lenni. A kezdet viszont nagyon nehéz. A hvg.hu sorozata ezúttal Bécsben dolgozó vállalkozókról szól.

Bálint Csaba - Stiller Ákos Világ

El lehet menni: A maga ura lett a londoni metrón

Kata a londoni metrónál dolgozik, mielőtt "duty train staff manager", azaz a vonatvezetők felettese lett, ő is metróvezető volt. Korábban a vendéglátásban dolgozott, sőt takarított is Angliában, ahová egy sikertelen német alapvizsga után érkezett. Tizenegy éve él Londonban, au pair vízummal érkezett 2001-ben. Cikksorozatunk a Londonban dolgozó magyarokról.

Orosz Márta (Berlin) Gazdaság

El lehet menni: Berlinben nincs az a szorongásérzet

Naponta hallani magyar szót Berlinben: a piacon az árusok közt, a villamoson, vagy a sarki élelmiszeresnél. Kis szerencsével magyar fogorvost, pszichiátert vagy óvónőt is találunk - pedig Berlin sok szempontból nem tartozik a legvonzóbb célok közé sem a kivándorlók, sem a németek számára. A munkanélküliségi arány 13 százalék, a városnak nincs jelentős ipara és más német településekhez képest jóval alacsonyabbak a bérek, állandó munkát találni nehéz. A legtöbb magyar mégis jól és otthon érzi magát. El lehet menni-sorozatunk Berlinből, másodszor.

Lukács Andrea Kult

El lehet menni - Harcsa Veronika egy nagy váltásról

Harcsa Veronika nemrégiben jelentette be: elhagyja az országot Brüsszelért. Azt mondja, fantasztikus élete volt Budapesten, de sokszor észnél kellett lennie, hogy nevét ne kössék se egy politikai vonalhoz, se egy médiumhoz. Skype-on értük utol az énekesnőt a brüsszeli otthonában. Interjú.

Bálint Csaba - Stiller Ákos Világ

El lehet menni: "A magyar mentalitás Londonban nem jó"

Borbély Krisztián azt tervezte, hogy három, legfeljebb négy év kemény munkával annyi pénzt gyűjt össze Angliában, hogy kerékpárboltot nyithasson Magyarországon. Álma hat év alatt teljesült. Igaz, nem Budapesten, hanem Londonban nyitotta meg saját üzletét. Cikksorozatunk a Londonban dolgozó magyarokról.

Súlyos állapotú koronavírusos betegeknél nincs számottevő hatása a vérplazmakezelésnek

Súlyos állapotú koronavírusos betegeknél nincs számottevő hatása a vérplazmakezelésnek

Szokatlan módon csökkent a kórházak adóssága

Szokatlan módon csökkent a kórházak adóssága

Hajszálra volt a bravúrtól a Fradi a Juventus ellen

Hajszálra volt a bravúrtól a Fradi a Juventus ellen