Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A bedőlt lakossági hitelek aránya jelenleg több mint a teljes hitelállomány 16 százaléka, és a bankárok, valamint a szakértők többsége arra számít, hogy a helyzet tovább romlik, és a bedőlt hitelek 2014-ben tetőznek – derült ki a Portfolio Hitelezés 2013 című konferenciáján egy közönségszavazáson. Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója ugyanakkor a szavazás eredményére reagálva elmondta, hogy a bedőlt hitelek aránya már tetőzött, vagy éppen jelenleg tetőzik az MNB modelljei szerint.
A bankok számára a legfontosabb kérdés, hogy mi lesz a hatalmas nemfizető hitelállománnyal, ugyanis a nemteljesítő hiteleken komoly veszteségeket szenvednek el. Egy felmérés szerint az emberek 75 százaléka azért nem tudja fizetni az adósságát, mert nincs vagy alacsony a jövedelme. Ez arra utal, hogy amíg nem indul be a gazdasági növekedés, a probléma nem oldódik meg.
Mi lehetne a megoldás?
A konferencia résztvevőinek többsége szerint a 90 napon túli nemfizetések problémájára a legjobb megoldás a részleges tartozáselengedés lenne, forintosítással és kamattámogatással egybekötve (28 százalék), vagy a Nemzeti Eszközkezelő jogosultsági körének jelentős szélesítése (28 százalék), de sokan támogatták az olcsó, például állami kiváltó hitel biztosítását is a bedőlt adósok számára (20 százalék), illetve a magáncsőd intézményének bevezetését is (19 százalék). Az elsétálási jogra csak a résztvevők 6 százaléka szavazott.
Nagy Márton - balszélen - az MNB egyik korábbi sajtótájékoztatóján
Túry Gergely
A magáncsődre szavazott például Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója is, és rámutatott, hogy Írországban nemrég vezették be ezt az intézményt. Emellett hangsúlyozta azt is, hogy Magyarországon a bankok ellenszenvvel viszonyulnak a magáncsőd ötletéhez. Orbán Gábor államtitkár a két legtöbb szavazatot kapott alternatívát (a részleges tartozáselengedést, forintosítást és a kamattámogatást, valamint a Nemzeti Eszközkezelő jogosultsági körének jelentős szélesítését is) jó iránynak nevezte. A magáncsődre azt mondta, fel is vette a kapcsolatot ír kollégájával, és a bankszövetséggel folytatott tárgyalásokon is szóba került már az ír magáncsőd példája. Az államtitkár elmondta, ha bevezetik a magáncsőd intézményét, ez a példa fontos támpont lesz. Azonban Orbán Gábor hozzátette, csodálkozna, ha idén bevezetnék a magáncsőd intézményét, ugyanis ahhoz, hogy jól működjön hosszú felkészülési időre van szükség.
A fizetőképeseknek az árfolyamgátat ajánlják
A még fizetőképes adósokkal kapcsolatban a konferencia résztvevői folyamatosan hangsúlyozták, hogy fontos és érdemes lenne belépniük az árfolyamgát-programba. Az árfolyamgát intézménye jó, de nagyon sok ember nem érti – mondta Nagy Márton, aki szerint az emberek nehezen értik meg, hogy az árfolyamgát egy jövedelemtranszfer a bankoktól és az államtól az adósok felé, hiszen itt az adósság egy részét el is engedik.
Ezt Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára is hangsúlyozta: az árfolyamgát nem csak egy átütemezés, hanem a tartozás egy részének elengedése. Lehet, hogy az adósok egy része még mindig kedvezőbb konstukcióra vár, de erre hiába várnak – mondta. Az államtitkár szerint ugyanakkor ismét felmerülhet az árfolyamgátba való belépés határidejének hosszabbítása.
