A javaslat értelmében arra köteleznék a bankokat, hogy készítsenek szanálási és szükségintézkedési cselekvési terveket, és azokat évente vizsgálják felül. A tervezett rendelkezés célja, hogy a pénzügyi felügyelet az eddiginél korábban értesüljön arról, ha egy pénzintézet helyzete veszélyessé válik, és időben be tudjon avatkozni.
A cselekvési tervek egyfajta "végrendeletként" is szolgálnak, így például a bankok leírhatják bennük, hogy mely leányvállalatuktól válnának meg, ha valamikor szanálásra lenne szükség. A nagybankoknak 2014-től, a többi hitelintézetnek a rákövetkező évtől kellene intézkedési tervvel rendelkezniük.
"Nemcsak jobban oda fogunk figyelni, de új jogi eszközeink is lesznek. Jelenleg senki sem segít (az államnak), ha rendet kell tenni" - jelentette ki Michael Spindelegger alkancellár a kormány ülését követően.
A jelentős kelet- és közép-európai érdekeltséggel rendelkező három nagy osztrák bank - az Unicredit csoporthoz tartozó Bank Austria, az Erste Bank és a Raiffeisen International - kedden az APA osztrák hírügynökség érdeklődésére közölte, már rendelkeznek saját szükséghelyzeti tervekkel. Ezeket a pénzügyi felügyelet másfél évvel ezelőtti utasítása nyomán készítették el.
A korai előrejelző rendszer ötlete részben azért merült fel, mert az osztrák állam 2008 és 2012 között 2,1 milliárd eurót költött az egykori karintiai tartományi bank, a Hypo Bank Alpen Adria kényszerállamosítására, majd szanálására. A kormány még a nyári törvényhozási szünet előtt szavazásra szeretné vinni a javaslatot a parlamentben, szeptemberben ugyanis választásokat tartanak Ausztriában.
