Kedden, május 21-én járt le a jelentkezési határidő azon régi trafikosok számára, akik – bár februárban pályáztak dohánykoncesszióra – egyetlen dohánybolt üzemeltetését sem nyerték el. Szerdán, május 22-én pedig a koncessziós nyertesekkel történő szerződéskötés határideje jár le, vagyis addig kell megkötnie a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit  Zrt.-nek (NDN) a jó esetben 5600 új megállapodást a szerencsésekkel.

Ami a veszteseket illeti a dohányboltok koncessziós tendere körüli furcsaságok miatt elképzelhető, hogy többen jogi úton próbálnának meg elégtételt szerezni a szerződéskötések után. Amennyiben esetleg felvetődik a jogszabálysértés gyanúja, vajon lenne-e értelme a veszteseknek jogi útra terelniük ügyüket?

Az NDN-t nem valószínű, hogy a régi trafikosok pályázatainak elbírálása komolyan meg fogja terhelni: iparági szereplők szerint alig van ugyanis olyan potenciális aspiráns az országban, aki meg tudna felelni a jelentkezési kiírás feltételeinek. A szigorú feltételek közé tartozik például az, hogy több mint két évtizede kell trafikot üzemeltetni, és az elmúlt öt lezárt üzleti év átlagában az árbevételnek legalább a 80 százalékának dohánytermék-kiskereskedelemből kellett származnia. Orbán Viktor kormányfő szerint 200 fő alatt van a lehetséges pályázók száma.

Nyilvánosak lesznek a pályázatok?

A nagyobb munkát így minden bizonnyal a szerződések megkötése és a nem megfelelő nyertesek kiszűrése jelenti az NDN számára. Az viszont korántsem biztos, hogy minden nyertessel sikerült szerződést kötnie az NDN-nek, sőt, még ha sikerülnie is mindenkivel megállapodnia a Gyulay Zsolt vezette szervezetnek, akkor sem biztos, hogy minden nyertes meg tud majd felelni az összes – igen hosszú listát felölelő – feltételnek, melyek a nyitáshoz szükségesek.

Gyulay Zsolt, az NDN Zrt. elnöke

MTI / Kovács Attila

A szerződéskötések után Orbán Viktor szerint nyilvánosságra hozzák a trafikpályázatokat. Ezzel kapcsolatban azonban Gyulay Zsolt, az NDN vezetője korábban úgy nyilatkozott, hogy az egyes pályázatokba nem lehet majd betekinteni, mert azok akkor sem minősülnek közérdekű adatnak, ha húsz évre kiadott állami koncessziót takarnak. Így egyelőre nem tudni, hogy a kormány és az NDN mit is hoz majd nyilvánosságra a szerződések megkötése után.

Nem voltak konkrét feltételek

Nem sok jogi kapaszkodót találhatnak majd azok, akik perre viszik vesztes pályázatuk ügyét, vagy esetleg abban reménykednek, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősíti a trafikpályázatról szóló törvény valamely pontját. Önmagában a trafikpályázatokra vonatkozó szabályozás tartalma alkotmányjogi szempontból valószínűleg nem lenne támadható, a pályázatok elbírálása mellett inkább a szabályozás elfogadásának módja vet fel problémákat – fejtette ki a hvg.hu kérdésére Sepsi Tibor alkotmányjogász, ügyvéd.

A trafikkoncessziókra vonatkozó szabályozás ugyanakkor már magában hordozta az egyéni jogsérelmet okozó elbírálás lehetőségét, mivel sem a trafiktörvény, sem a törvény végrehajtási rendelete, sem a pályázati kiírás nem tartalmazta azokat a konkrét elbírálási szempontokat vagy feltételeket, amelyekhez igazodhattak volna a pályázók. Objektív szempontokon alapuló pályázatot felelősen akkor lehetett volna benyújtani, ha a kormány előre meghatározza a pontos szakmai követelményeket – mondta Sepsi Tibor. Mivel ez elmaradt, a pályázók nem tudhatták, pontosan miket fognak értékelni a pályázataikban, csak néhány példát említve, számít-e a szakmai tapasztalat, számít-e ha valaki már 20 éve trafikot üzemeltet, vagy esetleg már van üzlethelyisége. Emiatt eleve nem születhettek összevethető üzleti tervek, sőt még az sem derült ki, hogy a tervek megalapozottságát ellenőrzi-e valaki, vagy sem.

Változtak a játékszabályok

A másik jogi természetű probléma a szabályozással az, hogy a parlament a pályázati kiírás és a szerződések megkötése között két alkalommal is módosította a trafiktörvényt. Ezzel az a helyzet állt elő, hogy a trafikengedélyre pályázóknak eredetileg más játékszabályok ismeretében kellett pályázniuk, és a törvénymódosítás miatt a rendszer július 1-jei indulásakor már teljesen eltérő feltételek mellett kezdhető meg a dohánykereskedés, mint azt egy bennfentes információkkal nem rendelkező pályázó a pályázata benyújtásakor gondolhatta.

A trafiktörvényt közvetlenül a pályázatok leadásának határideje előtt módosította a parlament február elején, és a trafikokban eladható termékek körébe a dohány, a lottó és a sorsjegy mellé felvette a szeszes italt, az energiaitalt, a kávét, az ásványvizet, az üdítőitalt, valamint az újságokat. Igaz, a pályázatok leadási határidejét emiatt kitolták, a jogbiztonság szempontjából azonban már ez sem volt szerencsés. Nem volt ugyanis kényszer a menet közbeni módosításra, ha a parlament, illetve a kormány módosítani akarta a trafiktörvényt, megtehette volna a pályázati kiírás előtt, azaz úgy is, hogy ne kelljen a pályázatok benyújtására nyitva álló időben a parlamenti honlapot és a Magyar Közlönyt lesniük a pályázóknak.

Fagylaltot is lehet majd kapni a dohányboltokban

Gy.Zs.

Ugyanez a helyzet azzal a módosítással is, amelyet Lázár János közvetlenül a trafiknyertesek kihirdetése után jelentett be, mely szerint a dohánytermékek kiskereskedelmi árrését 10 százalékra emelik. A módosítást – az árusítható termékkör újabb bővítésével együtt – hétfőn fogadta el a parlament. A probléma ezekkel a változtatásokkal az, hogy az üzleti tervek, amiket a pályázók a módosítás előtt benyújtottak, valójában nem reagálhattak a változásokra.

Tény, hogy a változtatásokból a trafiknyerteseknek kizárólag előnyük származik, miközben ez az eljárás egyértelmű alkotmányossági problémát csak az olyan változtatással vetne fel, amellyel utólag a jogosultak rosszul járnának. Aki nem nyert koncessziót, az ugyan teljes joggal érezheti átverve magát amiatt, hogy a nyertesek végül sokkal jobb feltételek mellett kereskedhetnek majd, mint amivel ő számolt a pályázatában, de ez önmagában jogsértést az esetében még nem jelent. Ettől azonban még a törvénymódosítások komoly bizonytalanságot okoztak, és azok megtörténte eleve kizárta, hogy tiszta verseny folyhasson a koncessziókért.

Láncba szerveződnek?

További probléma a trafiktörvénnyel, hogy jóllehet a törvény deklarált szándéka a családi vállalkozások helyzetbe hozása, szabályokkal ezt nem biztosítja. Hiába szabták meg, hogy a pályázaton csak magánszemélyek indulhatnak, valamint azt, hogy egy magánszemély legfeljebb 5 trafikengedélyt nyerhet, valójában a törvény nem zárja ki, hogy az elnyert trafikengedélyeket később cégekben egyesítsék, és a boltokat akár együtt, láncba szerveződve működtessék. Ezzel az a probléma, hogy lehetővé teszi, hogy a dohányboltok irányítása nagy dohánypiaci érdekeltségekkel bíró vállalatokban fusson össze, annak ellenére, hogy magánszemélyek nyerték az engedélyeket.

Erre utaló jeleket fedezhetünk fel például abban a bajai cégcsoportban, amelyről a hvg.hu számolt be korábban. Mint írtuk, Baján egy koordináló cég közreműködésével egyetlen lakásba 25 olyan betéti társaságot jegyeztek be, amelyek bel- és kültagjai összesen több mint 90 dohánybolt üzemeltetési engedélyt nyertek. Az új bt.-k között ráadásul nincs olyan, amelynek tagjai között ne találnánk olyan személyt, amely közvetlenül vagy közvetetten a hódmezővásárhelyi Tabán Trafikhoz, illetve a Continental dohánygyárhoz köthető. A bajai cégek szerveződése alapján így lehetővé válik, hogy a dohánygyárnál és tulajdonosi körénél összpontosuljon az említett dohányboltok irányítása.

Ez az üzleti modell nem sokban különbözne attól, amit 1996-ban már Leisztinger Tamás is sikerrel alkalmazott az akkor megkezdett patikaprivatizáció során. A két "projekt" deklarált célja nagyon hasonló: a patikákat látszólag a patikus magánszemélyek kezébe akarta adni. A patikusok azonban nem tudták megfizetni a patikák haszonbérleti és tulajdoni jogát, és végül Leisztinger közeli cégek jelentek meg a patikusok betéti társaságaiban kültagként. A patikusok 26 százalékos tulajdonrésszel rendelkeztek a bt.-kben, és beltagként teljes felelősséggel.

A trafikosok által létrehozott cégeknél mintha hasonló folyamatra nyílna lehetőség. A nyertes magánszemély egy betéti társaság beltagjaként korlátlan felelősséggel tartozik a társaság kötelezettségeiért. Ha a társasági vagyon egy követelést nem fedez (ami könnyen előfordulhat egy 100 ezer forint jegyzett tőkéjű vállalkozásánál), akkor a társaság kötelezettségeiért a beltagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a saját vagyonukkal. A kültag csak a vagyoni hozzájárulása mértékéig felel, miközben a társaság üzletvezetésére és képviseletére a társasági szerződésből eredő felhatalmazás alapján jogosult lehet. A főszabály szerint a nyereség a vagyoni hozzájárulás arányában oszlik meg, de erről is rendelkezhetnek másképp a társasági szerződésben – tehát akár kültagot is lehet úgy helyzetbe hozni, hogy közben a felelőssége a társaság kötelezettségeiért minimális marad.