Csak 2017-ben kezdődhet meg uniós támogatással a több, mint kétmillió 1945 és 1990 között épített családi ház energetikai felújítása. Ez derül ki az NFM honlapján közzétett videóból, melyen Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára egy csütörtöki sajtótájékoztatón beszél.
 
Szaló Péter, a Belügyminisztérium területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára arról számolt be, hogy a tárca költségoptimalizálási programot készített, amelynek segítségével meg lehet határozni, mely lakások újíthatók fel gazdaságosan. Szaló paradigmaváltásról beszélt az európai építésben, amely szerint az építési költséggel egyenrangú tényező lett az épület energiafogyasztása is. Elmondta: Magyarországon a középületekre 2015-től, míg a magánépületekre 2019-tól szigorúbb hőtechnikai előírások vonatkoznak majd, az Európai Unióban pedig 2019-ben a középületekre, 2021-ben a privát épületekre is életbe lép a közel nulla energiafelhasználás követelménye.

Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság-fejlesztésért, klímapolitikáért és a kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára elmondta: még az idén elkészítik a nemzeti épületenergetikai stratégiát.

Fazekas István

„Az jó hír, hogy a Kormány tervezi a lakossági energiahatékonysági felújítások támogatását, de nem már nem, hogy éveket várna a kormány a támogatási rendszer bevezetésével - mondta Bart István, a magyar energiahatéknysági Intézet (MEHI) igazgatója. A MEHI vezetője emlékeztet: Görögországban a válság közepén az EU-társfinanszírozásos lakossági energiahatékonysági alap 2010-es létrehozása után már másfél évvel több ezer lakásnak jutottak kedvezményes hitelek. De ilyen uniós lakossági finanszírozási alapok működnek Szlovákiában és Észtországban, és még számos más tagállamban. Bart szerint kis kormányzati igyekezettel elindítható lenne egy 2014-ben már felújításokkal induló lakossági energiahatékonysági program.

A MEHI által idén áprilisban javasolt Nemzeti Energiahatékonysági Alap évi 125 milliárd forintot biztosítana felújításokra, amiből azonban csak 12,5 milliárd forint kormányzati forrás kellene, mert a többit bankok, illetve uniós forrásokból lehetne fedezni. Az Alap elsősorban háztartásoknak nyújtana önrész nélküli, kedvezményes hitelt energiahatékonysági felújításokra, amivel több tízezer ezer háztartás felújítását segíthetné már 2014-ben.  Az Alap a rezsi csökkentése mellett a gazdaság számára is kitörési pontot jelenthet, hiszen növeli a gazdasági aktivitást és csökkenti az ország energia-függőségét.  A Nemzeti Energiahatékonysági Alappal már a következő 12 hónapban is sok tízezer embernek adnánk munkát.