CIA-botrány: Összefonódtak a titkosszolgálatok a magángazdasággal

66 milliárd dollár. Az Egyesült Államok 2011-ben ennyit fordított a polgári és katonai titkosszolgálatokra. 2014-re 75 milliárd dollárt terveztek be. A Washington Post 2011-es adatai szerint több mint 3 ezer amerikai szervezet, közülük majdnem 2 ezer privát cég foglalkozik belbiztonsággal, terrorellenes, illetve titkosszolgálati munkával. A titkosszolgálati közösség évente 50 ezer jelentést készít, melynek nagy részét el sem olvassák.

Ennek a hatalmas, rendkívüli összegeket felemésztő komplexumnak volt tagja Edward Snowden, aki kirobbantotta az évtized botrányát. Mint ahogy azt az IT-szakember megszellőztette, az  USA egyik titkosszolgálata, a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titokban több százmillió amerikai telefonhívásairól gyűjt adatokat. A sajtóhírekből kikerekedő történet szerint az NSA egy PRISM kódnevű program keretében 9 jelentős internetszolgáltató szerverén végez adatgyűjtést. Sőt, létezik állítólag egy harmadik titkos adatgyűjtési program is, amelynek keretében hitelkártya-tranzakciók adatait rögzítik.

Magáncégek tömkelege a nemzetbiztonságban

A megfigyelési botrány ugyanakkor újfent rámutatott arra, hogy az amerikai nemzetbiztonság feladatainak ellátása milyen nagy mértékben összefonódott a ráépülő magángazdasággal. Edward Snowden egy magánvállalat, a Booz Allen Hamilton biztonsági cég szakértője volt, és az utóbbi években más cégek képviseletében is dolgozott az NSA-nek, a CIA-nak pedig korábban alkalmazottja volt. Snowdennek hozzáférése volt szupertitkos információkhoz is, anélkül, hogy a titkosszolgálat alkalmazásában állt volna.

Edward Snowden, aki a botrányt kirobbantotta. Utoljára Hong Kongban látták, menekülőre fogta a dolgot

MTI / EPA / Guardian / Glenn Greenwald / Laura Poitras

A fő ok, hogy egyre több magáncéget alkalmaznak, azzal van kapcsolatban, hogy szeptember 11. után szükség volt olyan egységekre, melyek gyorsabban alkalmazkodnak az aktuális kihívásokhoz, mint a bürokratikusabb állami szervek. És olyan feladatokra is kaphatóak voltak, melyek a hivatalos szerveknek "nem álltak volna jól". A privát biztonsági cégek rendszerbe lépésével ugyanakkor a titkos információkhoz hozzáférő személyek száma is rohamosan megnőtt. 2011-ben a Washington Post szerint majdnem 900 ezer embernek volt hozzáférése ilyen adatokhoz.

Csak hogy a kormányzati megrendelések nagyságrendjét érzékelni lehessen, a mostani botrányban érintett Booz Allen Hamiltonnak 2012-ben például majdnem 6 milliárd dolláros árbevétele volt, mely 99 százalékban az amerikai kormányzat egyes szintjeiről származott. A biztonsági cégek és a titkosszolgálat vezetői között igen nagy az átjárás. Egykori katonák és titkosszolgálati vezetők több magán biztonsági cég vezetőségében is helyet kaptak. A 2011-ben az amerikai kormányzattal szerződést kötött 10 legnagyobb vállalat közül 9 kapcsolódott a védelmi, biztonsági iparhoz. Csak ezzel a kilenc vállalattal összesen 123 milliárd dollár értékben kötött szerződést az Egyesült Államok kormánya.

A magáncégek egyre kiterjedtebb szolgáltatásokat nyújtanak: például nem csak felderítő robotrepülőgépeket, drónokat szállítanak be a hadseregnek és a titkosszolgálatoknak, hanem odatelepítik saját munkatársaikat a hivatalos szervek álllomáshelyeire. Elvégzik a rendszerek beüzemelését, kiszolgálását és az adatok elemzését. A magáncégek bevonása ráadásul sok esetben szembemegy azzal az elvvel is, hogy csökkentsék a biztonságra, védelemre költött összegeket, mivel több példa is mutatja, hogy a privát biztonsági vállalatok munkavállalóinak alkalmazása többe kerül, mint ha a munkát egy kormányzati munkavállaló végezné el. A magán biztonsági cégek ráadásul az iraki és afganisztáni háborúk befejeződésével, illetve lezárásának közeledtével új területek felé is tájékozódnak, a belbiztonság, illetve a határőrizet pedig ilyen jövedelmező szegmensek lehetnek. De hol lehet a kormányzati kiszervezés vége, meddig terjed az amerikai nemzetbiztonság privatizálása?

Hosszabb távon lehet, hogy olcsóbbak a magáncégek

2001. szeptember 11-e után rendkívüli mértékben megnőtt a terrorizmusellenes küzdelemmel, illetve belbiztonsággal foglalkozó amerikai kormányzati szervek száma, ennek megfelelően a kormányzati apparátus, illetve a magánvállalkozások is jelentősen megerősödtek – fejtette ki Varga Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutató Központjának tudományos segédmunkatársa. A magáncégek szerepének növekedése mögött az áll, hogy pusztán praktikus okok miatt bizonyos feladatokat hosszabb távon megéri kiszervezni, mivel így a legfejlettebb technikához juthat hozzá a kormány, illetve olcsóbban is el lehet végezni a kívánt munkát; nem kell egy egész intézményt fenntartani – magyarázta a szakértő.

Az egyik kritikus pont ugyanakkor az, hogy a hírszerzési adatokhoz a magáncégek térnyerésével kik férhetnek hozzá. Bár a privát vállalatoknál is van nemzetbiztonsági átvilágítás, ugyanakkor e cégek felett nincs olyan demokratikus kontroll, mint például az állami szerveknél, így elszámoltathatóságuk is bonyolultabb. Egy másik probléma, hogy az állam nem tud minden feladatban részt venni, nincs meg hozzá a kapacitása, így az egyre szélesebb körű feladatok miatt külső segítséget kell igénybe vennie. Az állam az ellenőrzés, illetve a szabályozás területén léphet fel erőteljesebben.

A kisebb állam elvével pont a biztonsági cégek szerepe nőhet

Arra a kérdésre, hogy vajon az iraki és afganisztáni amerikai szerepvállalás csökkenése mennyiben van hatással a belföldi biztonsági burjánzásra, Varga Gergely elmondta, tény, hogy a magán biztonsági cégek komoly megrendeléseket vesztettek a háborúk befejeződésével. Ugyanakkor a belbiztonság, bűnüldözés területén már 2001 óta komoly a kereslet irántuk, és ez nem állt le. Az amerikai költségvetésre nyomás nehezedik, hogy a védelmi, belbiztonsági kiadásokat igyekezzen a kormányzat kordában tartani, ami a kisebb állami költés irányába mutat.

Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség épülete

AFP / Saul Loeb

Paradox módon pont a kisebb állam elve növelheti meg a magáncégek szerepvállalását a belbiztonság, határőrizet területén, mivel az állam továbbra sem tud minden feladatot magára vállalni, a cégek viszont feladatokra szerződnek, ezért hatékonyabb lehet a pénz felhasználása. A kutató szerint ugyanakkor ez nem nevezhető privatizációnak, mivel nem az állam szorul vissza, a kormányzat továbbra is tevékeny szerepet vállal a belbiztonság területén, csak a növekvő számú állami feladattal nem tud a kormány lépést tartani. Az elkövetkező években a globalizáció gyorsulásával ráadásul ezek a feladatok még nőni fognak, ami újabb technológiai újítások, eszközök bevezetését vetíti előre, melyek kifejlesztéséhez és üzemeltetéséhez elengedhetetlen lesz az amerikai magán biztonsági cégek fokozott szerepvállalása, hangsúlyozta Varga Gergely.