szerző:
Nagy Gergő
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Ahogy az amerikai lehallgatási botrány is bizonyítja, magáncégek egyre nagyobb szerepet kapnak a nemzetbiztonság, illetve a honvédelem területén. Az amerikai kormány olyan feladatokat szervez ki, melyekre a hivatalos szerveknek nincs kapacitása vagy nem rendelkeznek megfelelő technológiával az elvégzéséhez. Paradox módon a privát vállalatok befolyása nőhet, mert az amerikai költségvetésre kiadási oldalról növekvő nyomás nehezedik. A kiszervezés pedig olcsó megoldásnak mutatkozik.

66 milliárd dollár. Az Egyesült Államok 2011-ben ennyit fordított a polgári és katonai titkosszolgálatokra. 2014-re 75 milliárd dollárt terveztek be. A Washington Post 2011-es adatai szerint több mint 3 ezer amerikai szervezet, közülük majdnem 2 ezer privát cég foglalkozik belbiztonsággal, terrorellenes, illetve titkosszolgálati munkával. A titkosszolgálati közösség évente 50 ezer jelentést készít, melynek nagy részét el sem olvassák.

Ennek a hatalmas, rendkívüli összegeket felemésztő komplexumnak volt tagja Edward Snowden, aki kirobbantotta az évtized botrányát. Mint ahogy azt az IT-szakember megszellőztette, az  USA egyik titkosszolgálata, a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titokban több százmillió amerikai telefonhívásairól gyűjt adatokat. A sajtóhírekből kikerekedő történet szerint az NSA egy PRISM kódnevű program keretében 9 jelentős internetszolgáltató szerverén végez adatgyűjtést. Sőt, létezik állítólag egy harmadik titkos adatgyűjtési program is, amelynek keretében hitelkártya-tranzakciók adatait rögzítik.

Magáncégek tömkelege a nemzetbiztonságban

A megfigyelési botrány ugyanakkor újfent rámutatott arra, hogy az amerikai nemzetbiztonság feladatainak ellátása milyen nagy mértékben összefonódott a ráépülő magángazdasággal. Edward Snowden egy magánvállalat, a Booz Allen Hamilton biztonsági cég szakértője volt, és az utóbbi években más cégek képviseletében is dolgozott az NSA-nek, a CIA-nak pedig korábban alkalmazottja volt. Snowdennek hozzáférése volt szupertitkos információkhoz is, anélkül, hogy a titkosszolgálat alkalmazásában állt volna.

Edward Snowden, aki a botrányt kirobbantotta. Utoljára Hong Kongban látták, menekülőre fogta a dolgot
©

A fő ok, hogy egyre több magáncéget alkalmaznak, azzal van kapcsolatban, hogy szeptember 11. után szükség volt olyan egységekre, melyek gyorsabban alkalmazkodnak az aktuális kihívásokhoz, mint a bürokratikusabb állami szervek. És olyan feladatokra is kaphatóak voltak, melyek a hivatalos szerveknek "nem álltak volna jól". A privát biztonsági cégek rendszerbe lépésével ugyanakkor a titkos információkhoz hozzáférő személyek száma is rohamosan megnőtt. 2011-ben a Washington Post szerint majdnem 900 ezer embernek volt hozzáférése ilyen adatokhoz.

Csak hogy a kormányzati megrendelések nagyságrendjét érzékelni lehessen, a mostani botrányban érintett Booz Allen Hamiltonnak 2012-ben például majdnem 6 milliárd dolláros árbevétele volt, mely 99 százalékban az amerikai kormányzat egyes szintjeiről származott. A biztonsági cégek és a titkosszolgálat vezetői között igen nagy az átjárás. Egykori katonák és titkosszolgálati vezetők több magán biztonsági cég vezetőségében is helyet kaptak. A 2011-ben az amerikai kormányzattal szerződést kötött 10 legnagyobb vállalat közül 9 kapcsolódott a védelmi, biztonsági iparhoz. Csak ezzel a kilenc vállalattal összesen 123 milliárd dollár értékben kötött szerződést az Egyesült Államok kormánya.

Voltak problémás esetek
A privát biztonsági cégek külföldi szerepvállalásai során voltak olyan esetek, amikor a vállalatok alkalmazottai botrányt okoztak. A legismertebb ilyen talán a Blackwater cég fegyvereseinek 2007 szeptemberi bagdadi lövöldözése, amikor is 17 embert megöltek, 20-at pedig megsebesítettek. A cég őrei szerint a konvojt, aminek utat kellett biztosítaniuk, csapdába csalták, ők csak a többi amerikai személyt védték. Az irakiak szerint viszont ártatlanokat mészároltak le. A Blackwater embereinek lövöldözése végül amerikai bíróság elé került, ahol hosszas huzavona után a cég végül megegyezett az áldozatok hozzátartozóival, és egy meg nem nevezett kompenzációs pénzösszeg fejében lezárták az ügyet.

A magáncégek egyre kiterjedtebb szolgáltatásokat nyújtanak: például nem csak felderítő robotrepülőgépeket, drónokat szállítanak be a hadseregnek és a titkosszolgálatoknak, hanem odatelepítik saját munkatársaikat a hivatalos szervek álllomáshelyeire. Elvégzik a rendszerek beüzemelését, kiszolgálását és az adatok elemzését. A magáncégek bevonása ráadásul sok esetben szembemegy azzal az elvvel is, hogy csökkentsék a biztonságra, védelemre költött összegeket, mivel több példa is mutatja, hogy a privát biztonsági vállalatok munkavállalóinak alkalmazása többe kerül, mint ha a munkát egy kormányzati munkavállaló végezné el. A magán biztonsági cégek ráadásul az iraki és afganisztáni háborúk befejeződésével, illetve lezárásának közeledtével új területek felé is tájékozódnak, a belbiztonság, illetve a határőrizet pedig ilyen jövedelmező szegmensek lehetnek. De hol lehet a kormányzati kiszervezés vége, meddig terjed az amerikai nemzetbiztonság privatizálása?

Hosszabb távon lehet, hogy olcsóbbak a magáncégek

2001. szeptember 11-e után rendkívüli mértékben megnőtt a terrorizmusellenes küzdelemmel, illetve belbiztonsággal foglalkozó amerikai kormányzati szervek száma, ennek megfelelően a kormányzati apparátus, illetve a magánvállalkozások is jelentősen megerősödtek – fejtette ki Varga Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutató Központjának tudományos segédmunkatársa. A magáncégek szerepének növekedése mögött az áll, hogy pusztán praktikus okok miatt bizonyos feladatokat hosszabb távon megéri kiszervezni, mivel így a legfejlettebb technikához juthat hozzá a kormány, illetve olcsóbban is el lehet végezni a kívánt munkát; nem kell egy egész intézményt fenntartani – magyarázta a szakértő.

Az egyik kritikus pont ugyanakkor az, hogy a hírszerzési adatokhoz a magáncégek térnyerésével kik férhetnek hozzá. Bár a privát vállalatoknál is van nemzetbiztonsági átvilágítás, ugyanakkor e cégek felett nincs olyan demokratikus kontroll, mint például az állami szerveknél, így elszámoltathatóságuk is bonyolultabb. Egy másik probléma, hogy az állam nem tud minden feladatban részt venni, nincs meg hozzá a kapacitása, így az egyre szélesebb körű feladatok miatt külső segítséget kell igénybe vennie. Az állam az ellenőrzés, illetve a szabályozás területén léphet fel erőteljesebben.

A kisebb állam elvével pont a biztonsági cégek szerepe nőhet

Arra a kérdésre, hogy vajon az iraki és afganisztáni amerikai szerepvállalás csökkenése mennyiben van hatással a belföldi biztonsági burjánzásra, Varga Gergely elmondta, tény, hogy a magán biztonsági cégek komoly megrendeléseket vesztettek a háborúk befejeződésével. Ugyanakkor a belbiztonság, bűnüldözés területén már 2001 óta komoly a kereslet irántuk, és ez nem állt le. Az amerikai költségvetésre nyomás nehezedik, hogy a védelmi, belbiztonsági kiadásokat igyekezzen a kormányzat kordában tartani, ami a kisebb állami költés irányába mutat.

Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség épülete
©

Paradox módon pont a kisebb állam elve növelheti meg a magáncégek szerepvállalását a belbiztonság, határőrizet területén, mivel az állam továbbra sem tud minden feladatot magára vállalni, a cégek viszont feladatokra szerződnek, ezért hatékonyabb lehet a pénz felhasználása. A kutató szerint ugyanakkor ez nem nevezhető privatizációnak, mivel nem az állam szorul vissza, a kormányzat továbbra is tevékeny szerepet vállal a belbiztonság területén, csak a növekvő számú állami feladattal nem tud a kormány lépést tartani. Az elkövetkező években a globalizáció gyorsulásával ráadásul ezek a feladatok még nőni fognak, ami újabb technológiai újítások, eszközök bevezetését vetíti előre, melyek kifejlesztéséhez és üzemeltetéséhez elengedhetetlen lesz az amerikai magán biztonsági cégek fokozott szerepvállalása, hangsúlyozta Varga Gergely.

Irakban 138 milliárdot zsebeltek be a magáncégek
Ennyi pénzt költött el az amerikai kormányzat röpke 10 év alatt a magáncégekkel megkötött iraki szerződésre. Logisztika, diplomáciai védelem, újjáépítés stb., mind jövedelmező tevékenységnek bizonyultak. A szerződött cégek között nem csak biztonsági cégek voltak, hanem olyan vállalatok is, mint a Kellog Brown and Root, mely étellel és itallal látta el az amerikai csapatokat Irakban. A cég a Halliburton leányvállalata volt, melyet egykor Dick Cheney, George W. Bush előző amerikai elnök alelnöke vezetett.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
A túlélésért küzdenek a hazai vállalkozások

A túlélésért küzdenek a hazai vállalkozások

A kormányzat talált-süllyedt játékra kényszeríti a kórházakat a koronavírus ellen

A kormányzat talált-süllyedt játékra kényszeríti a kórházakat a koronavírus ellen

Egy osztrák tévé hatszor kérdezte meg Varga Judittól, miért nincs időbeli korlátja a felhatalmazási törvénynek

Egy osztrák tévé hatszor kérdezte meg Varga Judittól, miért nincs időbeli korlátja a felhatalmazási törvénynek