Michel Barnier, a belső piacért és a szolgáltatásokért felelős francia EU-biztos azzal indokolta az új szabályozás szükségességét, hogy az EU pénzforgalmi piaca jelenleg széttagolt és túlságosan drága, hiszen költségei évente 130 milliárd eurót emésztenek fel, ami az uniós GDP több mint egy százalékának felel meg.

"Javaslatunk révén az internetes fizetések mind a kiskereskedők, mind pedig a fogyasztók számára biztonságosabbá és olcsóbbá válnak" – idézte Barniert a brüsszeli közlemény. A biztos szerint a bankközi díjak változtatása jelentős, a nemzeti pénzforgalmi piacok közötti korlátot számol fel, és véget vet e díjak indokolatlanul magas szintjének.

A felülvizsgált pénzforgalmi irányelvtervezet megkönnyíti és biztonságosabbá teszi az alacsony költségű internetes pénzforgalmi szolgáltatások használatát azzal, hogy az irányelv hatályát kiterjeszti az új, úgynevezett fizetéskezdeményezési szolgáltatásokra. Ez utóbbiak olyan szolgáltatások, amelyek a kereskedő és a vevő bankja között működnek, és hitelkártya használata nélküli, olcsó és hatékony elektronikus fizetést tesznek lehetővé.

A bizottsági javaslat értelmében a jövőben ezekre a szolgáltatókra is ugyanazok a magas színvonalú szabályozási és felügyeleti szabványok vonatkoznának, mint minden más pénzforgalmi intézményre.

Ezzel egyidejűleg a bankoknak és más pénzforgalmi szolgáltatónak meg kell erősíteniük az online tranzakciók biztonságát: a fizetésekhez szigorú ügyfél-azonosítást kell kapcsolniuk. A fogyasztók védettebbek lesznek a csalással, az esetleges visszaélésekkel és fizetési incidensekkel szemben. Csupán igen korlátozott mértékű – a jelenleg hatályos 150 euró helyett legfeljebb 50 eurónyi veszteséget lennének kénytelenek viselni a nem engedélyezett kártyás fizetések esetén.

A javaslat az Európán kívülre történő készpénz- és egyéb átutalások, valamint a nem uniós pénznemben történő fizetések esetében kibővíti a fogyasztói jogokat, továbbá elősegíti új piaci szereplők megjelenését és innovatív mobiltelefonos és internetes fizetési megoldások kidolgozását Európában.

A felülvizsgált pénzforgalmi irányelvvel kombinálva a bankközi díjakról szóló rendelet a fogyasztói betéti kártyákon és hitelkártyákon alapuló tranzakciók bankközi díjaira felső korlátot vezet be, és e kártyatípusok esetében megtiltja a pótdíjakat. A pótdíj az a felár, amelyet egyes kereskedők a kártyás fizetés után számítanak fel. Gyakran kiszabnak például ilyen pótdíjat repülőjegy vásárlásakor.

A bankközi díjak felső korlátját lépcsőzetesen érvényesítenék a javaslat értelmében. Az első, 22 hónapos, átmeneti időszak során még csak a határokon átnyúló betéti és hitelkártyás fizetési műveletek után kiszabott bankközi díjakra lenne érvényben felső korlát. Ebben az összefüggésben határokon átnyúló műveletnek az számít, ha a fogyasztó más országban használja kártyáját, vagy ha a kiskereskedő egy másik országban vesz igénybe bankot. Az átmeneti időszak elteltével a korlát a belföldi tranzakciókra is alkalmazandó lenne.

A korlát mértéke a betéti kártya esetében a tranzakció 0,2 százaléka, a hitelkártya esetében 0,3 százaléka lenne a bizottsági javaslat értelmében. Ezeket a szinteket a versenyhatóságok már számos – MasterCard, Visa, illetve Cartes Bancaires márkájú – kártyával lebonyolított műveletek esetében jóváhagyták.

Az egyéb fajta kártyák esetében – ezek többnyire vállalkozások vagy háromszereplős fizetési modellek részére kibocsátott kártyák, mint például az American Express és a Diners – a kiskereskedők számíthatnak fel pótdíjat, vagy pedig elutasíthatják e kártyák elfogadását. Ily módon az ilyen drága kártyák által okozott költségek közvetlenül átháríthatók azokra, akik a kártya előnyeit élvezik, nem kell minden költséget a fogyasztóknak viselniük.

A kiskereskedőknél a kártyás fizetés elfogadása kapcsán felmerülő költségek részét képező bankközi díjakat végső soron – a magasabb kiskereskedelmi árak révén – a fogyasztók fizetik meg. Ez a költség évente több tízmilliárd eurót jelent. A bankközi díjak szintje tagállamonként számottevő eltéréseket mutat.