Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A kormányzat – eddig is valószínűsíthető – szándéka egyértelműnek tűnik: a lakossági devizahiteleknek el kell tűnniük a rendszerből, ami nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy azok forintosításra kerülnek. Önmagában ez kivitelezhető, mert a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) van ehhez elegendő devizatartaléka – írja Zsiday Viktor befektetési szakértő friss blogbejegyzésében. A kérdés csak az, hogy ez hogy, milyen formában, milyen áron történik, és ki viseli a veszteséget. Afelől ugyanis senkinek nem lehet kétsége, hogy a forintosítás súlyos veszteségeket fog okozni.
A befektetési szakértő blogjában kifejti, hogy a probléma legegyszerűbb megoldása – már ha van ilyen – a devizahiteles problémának az lenne, ha átlátható, maximalizáltreferencia-alapú árazása lenne a devizahiteleknek, például a hitelkamatot maximálták volna a svájci alapkamat, plusz magyar országkockázati felárban. Ez körülbelül. 3,5 százalékos törlesztőrészletet jelentene. Mivel a devizahitelek 10-15 évesek, és a jelenlegi kamatozásuk 6-7 százalékon vagy e felett van, ez azonnali 20-40 százalékos törlesztőrészlet-csökkenést okozna (természetesen a bankoknak kamatbevétel-kiesést), és segítene minden szereplőnek, miközben a bankrendszert érő terhek időben szétoszlanak.
Megoldhatatlan probléma a teljes forintosítással a befektetési szakértő szerint önmagában nincsen, de ezen peremfeltétel mellett szinte kivitelezhetetlen. Mit értünk ugyanis az alatt, hogy a forinthitelesek nem járhatnak rosszabbul? Mivel mind a forinthitelek, mind a devizahitelek hosszúsága, kamatozása és egyéb feltételei változatosak voltak, nem lehet olyan megoldást találni, ahol ez teljesül, illetve bármilyen megoldásnál biztosan lesznek olyanok, akik jobban jártak (volna) forinttal, vagy devizával.
Valószínűnek tűnik, hogy valamiféle kikalkulált árfolyamon lehet majd forintosítani, ami lehet, hogy függeni fog a hátralévő futamidőtől és más tényezőktől is, és az is valószínű, hogy ehhez a devizát az MNB biztosítja. Ennek következtében a jegybank devizatartaléka csökken, a bankok pedig veszíteni fognak. Könnyen lehet, hogy az MNB valamiféle kedvezményes árfolyamon biztosítja a devizát a tranzakcióhoz, tehát az állam is részt vállal a mentésben, legalább is véleményem szerint ez lenne a helyes eljárás, írja Zsiday Viktor. Ha így történik, akkor a bankok terhei máris kisebbek lesznek.
Ugyancsak valószínű, hogy a banki veszteségek leírhatóak lesznek a bankadóból. Összességében a bankrendszer veszteségei – feltéve, hogy az MNB besegít egy kedvezményes árfolyammal és figyelembe véve a már megképzett céltartalékokat, valamint a bankadó csökkentését – valószínűleg pár száz milliárd forintot fognak elérni, és kezelhetőek lesznek. Természetesen a fentiek pusztán találgatások, ugyanis a Varga-bejelentésből sok konkrétum nem olvasható ki.
