Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramját övező győzelmi jelentései és a várható növekedési hatások eltúlzottak – írja blogján Zsiday Viktor befektetési szakértő. Zsiday szerint a hitelek nagy része, valószínűleg legalább 80-90 százaléka gyakorlatilag (még ha esetleg máshogy is címkézték) hitelkiváltás volt.
Mint arról szerdán beszámoltunk az MNB szerint a növekedési hitelprogram első fázisában az MNB forrásainak 60 százalékát új hitelekre használták fel a bankok, és csak 40 százaléka ment hitelkiváltásra. A befektetési szakértő szerint viszont, aki ezt elhiszi, még nem látott bankot. Három hónap alatt ugyanis, főleg nyáron, új, valóban növekedést szolgáló, beruházást generáló hitelt folyósítani szinte lehetetlen. Kizárt, hogy a májusra kristályosodó programba egy-két kivételtől eltekintve bele lehetett úgy férni egy új gondolattal, ötlettel, beruházással, ráadásul úgy, hogy a nyári, szabadságolós hónapok alatt (amikor lasszóval kell vadászni az aláírókat még a legegyszerűbb ügylethez is) ez még átfutott a bankon, felmérték a kockázatokat, megnézték az üzleti tervet, és rábólintottak – írja a szakértő.
Ez egy új kamattámogatási rendszer
Az MNB a hitelprogram sikerére hivatkozva meghosszabbította és kibővítette a vállalati pénzosztást: jövő év végéig 2 ezer milliárd forintnyi kedvezményes hitelkeretről döntött, amelyből nullaszázalékos kamattal biztosít majd forrást a bankoknak, a pénzintézetek pedig legfeljebb 2,5 százalékos kamattal adhatják tovább a vállalakozásoknak. A vállalkozásoknak azért éri meg az MNB új hitelére váltani, mert a piaci alapon 6-7 százaléknál olcsóbban nem lehet hitelhez jutni.
Matolcsy György sajtótájékoztatón
Túry Gergely
Zsiday Viktor szerint az új program jelentős része szintén hitelkiváltásra fog fordítódni, és ezzel gyakorlatilag átárazódik a kkv-hitelállomány. Így ez a program nem más, mint egy kamattámogatási rendszer, amelyet az állam nyújt (az MNB-n keresztül) a kkv-szektornak. Hatásait tekintve ez ugyanaz, mint ha a programba kerülő kkv-hitelekhez az állam 3-4 százalékpont kamattámogatást nyújtana. Hasonlít az első Fidesz-kormány lakásvásárlási kamattámogatásához, csak ezúttal a kedvezményezettek a kis- és közepes vállalatok lesznek. Zsiday szerint a program évente 100 milliárd forintjába fog kerülni a költségvetésnek, és ennyi többletprofitot hagy a magyar vállalkozások zsebében (ennyit ad át az állam saját bevételeiből a szektornak).
Lecsúszó forint, exportösztönzés
A befektetési szakértő szerint a 2 százalékos növekedési hatás túlzó, inkább 0,5-1 százalék közötti érték tűnik hihetőnek. Ugyanakkor a program a bankoknak is kedvező, hiszen teljesen kiszámítható feltételek mellett jutnak forráshoz, méghozzá akár 10 évre, ami igen jelentős forrásbiztonságot jelent, nem kell félniük attól, hogy a betétekért kell versenyezniük, vagy attól, hogy hogyan kapnak a bankközi piacon pénzt. Ha értelmesen hiteleznek, akkor több évre előre beírhatják a profitot. Ebben a tekintetben segíti a bankrendszer stabilitását és kockázatainak csökkentését is.
Ugyanakkor a befektetési szakértő szerint ez a mennyiségi lazítás, ami GDP-arányosan egyáltalán nem kicsi, megközelíti a GDP 10 százalékát, veszélyezteti a forint stabilitását. Ennélfogva a következő években valószínűleg továbbra is inkább lecsúszó forintárfolyammal lehet számolni. Az exportáló, gyenge forintból profitálni tudó magyar középvállalati szektor helyzetbe hozása zajlik, ez tehát teljesen beleillik az orbáni gondolatba, miszerint legyünk gyártó-termelő nagyhatalom – összegzi a helyzetet Zsiday.
