A magyaroknak tetszenek a megszorítások?

Az európaiak szűk többsége, 51 százaléka gondolja úgy, hogy a gazdasági megszorítások politikája nem működik, nem váltja be a hozzá fűzött reményeket – derül ki a Gallup intézet által készített, szerdán közzétett közvélemény-kutatás eredményéből.

Az összesen mintegy 6300 ember részvételével, telefonon vagy interneten készített adatfelvétel során a megkérdezettek három lehetőségből választhattak: a megszorítások nem működnek, idővel eredményt hoznak majd (a válaszadók 34 százalékának ez a véleménye), illetve igen, működnek (5 százalék). Emellett meg is lehetett tagadni a válaszadást.

A megszorításokat legkevésbé a bolgárok tartják bukott politikának: közülük csak 28 százalék mondta, hogy nem működnek a takarékossági intézkedések, 61 százalék szerint idővel, 6 százalék szerint pedig teljes mértékben beváltak az ilyen intézkedések, vagyis a válaszadók több mint kétharmada szerint van értelme a megszorításoknak.

Bulgáriát ebben a sorban Magyarország követi, ahol az emberek harmada vallja, hogy a megszorítások politikája nem működik, 43 százalék szerint idő kell, hogy az intézkedések beérjenek, 19 százalék viszont úgy gondolja, hogy a megszorítások működnek. Az összes uniós tagállam lakói közül a magyarok választották a legnagyobb arányban az utolsóként említett válaszlehetőséget.

A megszorítások elutasítása azokban az országokban a legnagyobb, ahol maga a szigor is a legnagyobb mértékű: Görögországban 80 százalék véli így, Cipruson, Spanyolországban és Portugáliában pedig az emberek mintegy kétharmada szerint bukott meg a takarékossági politika. Hasonló az arány az unió egyik leggazdagabb tagállamában, Ausztriában is.

A megkérdezetteknek arra a kérdésre is válaszolniuk kellett, hogy szerintük egész Európa vagy csak egyes országok érdekeit szolgálják a megszorítások. A hollandok és a dánok mondták a legnagyobb, 35-36 százalékos arányban, hogy ez az egész kontinens érdekét szolgálja. Magyarországon 30 százalék véli így, 59 százalék szerint ez csak egyes országok érdekét szolgálja. Görögországban, Portugáliában, Cipruson 80-90 százalék fölötti az így felelők aránya, de sok tagállamban is 75 százalék fölötti ez a mutató. Uniós átlagban az emberek kétharmada, 67 százaléka véli úgy, hogy a megszorítások csak egyes országok érdekeit szolgálják, míg alig több mint minden ötödik ember, 22 százalék véli úgy, hogy ez egész Európa érdeke.

Arról is kérdezték az embereket, hogy szerintük van-e jobb lehetőség a megszorításoknál, amire 60 százalék felelt igennel, és csak minden hatodik ember mondta azt, hogy nincs. Igen magas viszont ebben a kérdésben azok aránya, 25 százalék, akik azt mondták: erre nem tudnak vagy nem akarnak válaszolni.

Az uniós tagállamok közül ebben a kérdésben is magasan kiemelkedik Görögország, ahol az emberek 94 százaléka szerint lenne jobb lehetőség a megszorításoknál. Nyolcvan százalék körüli az így vélekedők aránya Portugáliában, Spanyolországban, Cipruson és Szlovákiában is. A magyar megkérdezettek ebben a kérdésben nagyjából az uniós átlagnak megfelelően válaszoltak.

Nyolc olyan uniós ország is van, ahol a válaszadók kevesebb mint fele gondolja úgy, hogy van jobb megoldás a megszorító intézkedéseknél. Ezekben az országokban viszont jellemzően nem azok vannak relatív többségben, akik szerint a megszorításoknak nincs jobb alternatívája, hanem azok, akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni a kérdésre. Dániában például 53 százalék nem felelt erre a kérdésre. Ennek az egyik oka akár az is lehet, hogy a Gallup a kérdésben nem kínált alternatívát, csak arra volt kíváncsi, hogy a válaszadók szerint létezik-e ilyen.