Az újság, amely a horvát tömegtájékoztató eszközök közül a legtöbbet foglalkozott a Mol–INA-üggyel, arról számolt be, hogy a magyar kormány lépésével – miszerint felkérte a magyar olajtársaság menedzsmentjét a Mol portfóliójának felülvizsgálatára, adott esetben az INA-részvények eladásának előkészítésére – a több éve tartó vita egy új, veszélyesebb dimenziót kapott.

Ezzel egyértelművé vált, hogy egy igazságszolgáltatási ügyből már drámai és veszélyes államközi vita lett – írta a Jutarnji List. A lap szerint az Orbán-kormány világossá tette, hogy a Mol érdeke egyben Magyarország nemzeti érdeke is, ezért a Hernádi Zsolt kiadatására szóló kérelem sem a Mol, hanem a magyar állam problémája. 

Azzal, hogy egy igazságügyi pert államközi problémává növeltek, Budapest egyértelmű üzenetet küldött, hogy Magyarországot a továbbiakban nem érdeklik Mladen Bajic horvát főügyész lépései, az események további alakulásának felelősségét Zoran Milanovic kormányára hárítják – írta a zágrábi lap. 

Ami ennél is nagyobb probléma a Jutarnji List szerint, hogy Budapest ezzel azt is megmutatta, különös módon értelmezi a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás kapcsolatát. "Orbán Viktor, aki miden állami szervet, így az igazságszolgáltatást is, befolyása alatt tartja, valószínűleg nehezet tudja elképzelni, hogy kollégájának, Zoran Milanovicnak nincs, és nem is akarja, hogy legyen beleszólása a bírói szervek munkájába" – fogalmazott a zágrábi lap. 

A Mol szerdai közleményét ismertetve a Jutarnji List azt írta, hogy a magyar olajtársaság szerint a horvát szervek nem az európai törvények szerint járnak el, a magyar vizsgálati szervek már bebizonyították, hogy nem történtek törvénytelenségek a Molnál, és Hernádi lépéseiben sem találtak helytelent vagy törvénytelent.

A Mol vezetése 2012 óta már többször közölte, hogy a horvát fél nem mutatott fel semmilyen kézzelfogható bizonyítékot a Mol és annak vezetője törvénytelen eljárásairól – olvasható a cikkben.

A lap szerint ebben a bonyolult helyzetben, amelyben a felek egymásra mutogatnak, az lehet az egyetlen megoldás, ha a két ország igazságszolgáltatási szervei együtt próbálnának megoldást találni, és ha szükséges, akkor az EU segítségét és közbenjárását is kérik. Lehetőleg minél hamarabb – fogalmazott a Jutarnji List –, mert már eddig is elég kárt okoztak az INA-nak, az ellentétek és vitás ügyek miatt ugyanis nem lehet dolgozni. 

Egyébként a Jutarnji List arra a megállapításra jutott, hogy sem a magyar, sem a horvát félnek nem felelne meg az INA részvényeinek eladása egy olyan pillanatban, amikor az piac az egész világon nehéz helyzetben van. Horvátországnak nincs 3 milliárd eurója, hogy megvásárolja a Mol részesedését, azokat csak valamelyik orosz vállalat vásárolhatná meg, ami a horvát fél helyzetét csak tovább gyengítené.

Nem csak azért, mert az oroszok a vezetői jogokat is megörökölnék – és amelyekről a vásárlást követően már nem lehetne egyezkedni az új tulajdonossal –, hanem azért is, mert az oroszok teljesen a saját érdekeiknek rendelnék alá a vállalatot, ami a horvát stratégiai érdekekkel teljesen ellentétes – zárult a Jutarnji List cikke.