szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A magyar újraiparosítási politika folytatását sürgette Orbán Viktor miniszterelnök annak érdekében, hogy egy-másfél éven belül Magyarország legyen az az európai uniós állam, ahol a GDP legnagyobb aránya az ipari termelésből származik.

Magyarország jelenleg az előkelő 3-4. helyet foglalja el ezen a listán – mondta a kormányfő, miután hétfőn a Parlamentben tárgyalt Henri Malosse-szal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) elnökével.

Ahhoz, hogy Magyarország az első legyen az uniós listán, vagyis hogy itt származzon a GDP legnagyobb aránya az iparból, olyan tagállamokat kell megelőzni, mint például Németország vagy Csehország – hívta fel a figyelmet a közös sajtótájékoztatón Orbán Viktor.

Szólt arról is, hogy kormánya már két-három évvel ezelőtt úgy foglalt állást, fel kell adni azokat az elképzeléseket, amelyek szerint Magyarország pénzügyi központtá tud válni a régióban. "Nekünk egy termelési központtá kell válnunk", amihez szükséges az újraiparosítás. Ebből jönnek majd a munkahelyek, a gazdasági növekedés, a külföldi beruházások és a versenyképesség – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Orbán Viktort a tájékoztatón megkérdezték az európai uniós intézményekhez fűződő viszonyáról is, amelyről azt mondta: kormánya a józan ész alapján próbálja alakítani ezt a kapcsolatot, amely egyáltalán nem feszült. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az érvei jelenleg talán nem tartoznak a főáramhoz, ám "ami ma nem mainstream, holnap az lehet".

Henri Malosse a tárgyalás után közölte: elsősorban azért látogatott Budapestre, hogy személyesen tanulmányozza azokat a rendkívül érdekes és innovatívnak számító lépéseket, amelyeket a válságból való kilábalás érdekében tett Magyarország. Hozzátette, elismeréssel adózik ezen intézkedések iránt.

Az EGSZB elnöke úgy fogalmazott: Európának új arcra van szüksége, amely humánusabb és pragmatikusabb, Brüsszelben ugyanis eluralkodott a technokrácia, ugyanakkor túl sok szó esik az ideológiáról, és túl nagy a lobbi szerepe.

A francia politikus elmondta, a megbeszélésen egyetértett Orbán Viktorral a középosztály tagjainak kiemelt támogatásában, a rájuk nehezedő adók mértékének csökkentésében, valamint a munkavállalásuk segítésében, hogy segélyre csak a leginkább rászorultaknak legyen szükségük. Magyarország nagy sikereket ért el a középosztály helyzetének előmozdításában – jelentette ki. Megerősítette továbbá, hogy az újraiparosítás politikájának szükségességében is egyetértettek. Európának adottak a lehetőségei a termelésre – zárta szavait.

Az EGSZB elnöke háromnapos látogatást tesz Magyarországon. A politikus találkozik mások mellett Balog Zoltán emberierőforrás-miniszterrel, Hölvényi Györggyel, az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárral, Győri Enikő uniós ügyekért felelős külügyi államtitkárral, és Mesterházy Attilával, az MSZP elnökével is.

Henri Malosse szombaton úgy nyilatkozott az MTI-nek, megválasztása óta az a célja, hogy az európai intézmények új arcát mutassa meg, az európai identitás és értékek mentén, és éppen ezért keresi fel a tagállamokat, ahol nem csak a vezető politikusokkal akar találkozni.

Henri Malosse az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság harmincadik elnöke. Az EGSZB akkor jött létre, amikor az Európai Gazdasági Közösség: 1957-ben a Római Szerződéssel hozták létre azzal a céllal, hogy tanácsadó szerepet töltsön be a közösségi döntéshozatalban. A munkavállalók, munkáltatók, civil szervezetek és más érdekcsoportok szempontjait hivatott megjeleníteni az uniós döntéshozatal során. A testület véleményét az uniós intézmények számos területen kötelesek kikérni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!